Programok

A KÖZELJÖVŐBEN VÁRHATÓ PROGRAMOK (az információkat folyamatosan frissítjük)

ARCHÍVUM

A szabadság tolmácsa – Tizenöten Göncz Árpádról
Óbuda.hu, 2022. október 22.
https://obuda.hu/blog/hirek/a-szabadsag-tolmacsa-tizenoten-goncz-arpadrol/

2022. október 6. 
Megemlékezés Göncz Árpád halálának évfordulóján

Hagyományos megemlékezésünket 10.00 órakor tartottuk az Óbudai Egyetem Parkban, a Jovánovics György által készített mellszobornál, majd elhelyeztük virágainkat Göncz Árpád emléktáblájánál, a Bécsi út 88-90-ben.
Bevezetőt Gulyás András, a Göncz Árpád Alapítvány kuratóriumi elnöke mondott, majd dr. Kiss László Óbuda-Békásmegyer polgármestere mondta el gondolatait Göncz Árpádról. Megemlékező beszédet Lengyel László mondott, közreműködött Karalyos Gábor színművész.

Lengyel László elmondott beszéde: Göncz Árpád üzenete 
Az Élőlánc pedagógusainak és diákjainak ajánlom
A magyar rendszerváltás, az európaivá válás, a parlamenti demokrácia, a jogállam, a nyitott társadalom Göncz Árpád elnökségének idejét jelenti. Addig volt reményünk, hitünk, és bizony addig voltak tetteink és eszméink, amelyek jó irányba vittek. És Göncz nélkül ez nem ment volna. Valahol új reformkorunk ez a nyolcvanas évek végétől a kilencvenes évek végéig, az ezredfordulóig tartó idő. Ennyi. Olyan felszabadító erő, amiért irigyelhetnek minket mindazok, akik ezt nem élték át, mert se előtte, se utána nem volt ilyen. 
Göncz Árpád a szabadság, egyenlőség és testvériség szép magyar szavainak és ritka tetteinek csokorba gyűjtője, szimbóluma. Ha valaki, ő tudta, s rajta keresztül mi is tudtukvalamennyien, mi neki s nekünk a szabadság, miért érdemes szabadnak lenni. Ez a börtönbe, majd a kádári társadalom közönyébe zárt ember átélte a szabadság hiányát. Tudta, mennyit kell tenni, gyötrődni és kínlódni azért, hogyszabaddá legyünk emberként, nőként és férfiként, magyarként és európaiként. Mit jelent a szabad szó, szabad elv, szabad tett! Göncz Árpád egyetlen percig se habozott volna, hogy Kijevbe utazzon és megrázza Zelenszkij kezét: jól csinálod, fiam! Ott állna Bucsa és Izjum sírjainál, elsírná magát, mert nemcsak az ott megkínzottakra és meggyilkoltakra emlékezne, hanem azokra is, akik jeltelen sírokban ugyanígy feküdtek, összedrótozott kezekkel a 301-es parcellában. Olyan elnökünk lenne, akire nézve ukránnak és orosznak, lengyelnek és amerikainak egyaránt az 56-os forradalom és szabadságharc magyar népe jutna eszükbe, s nem az önzés, a kimaradás, a kushadás, a zsarnok mellé állás népe. Egész életében jelent azok mellé állt, akik szabadságukért, Petőfi világszabadságáért harcolnak.
Göncz Árpáddal mindenkor éreztük, hogy mi az egyenlőtlenség. Ahogy szeretettel és féltőn nézett a szegényekre, a megalázottakra és megnyomorítottakra, és komoran a hatalmasokra és egyenlőbbekre. Most is ott állna szemben a bolt előtt, s kérdezné a kifelé jövő nyugdíjas asszonyt: - Mondd kedveském, mit tudtál venni a kicsiny nyugdíjadból? A gyógyszertárnál: - Hány gyógyszert kellett visszaadnod, mert nem tudtad kifizetni? És iszonyú plebejus düh, harag forrna benne a válságban meggazdagodókkal, a vejekkel és cimborákkal szemben. Hallom a fülemben jeremiási átkait, látom elfehérülő öklét – jó, hogy nem érte meg.
Legközelebb hozzá mégis az állt, ami a magyar társadalomból leginkább hiányzik: a testvériség, a szolidaritás, az együttérzés. Mennyire hiányzott ez a testvériség a világjárvány könyörtelen, emberi kapcsolatokat szakító, magányba taszító idején! Göncz Árpád bizonyosan együtt érzett, vigasztalt, tanácsolt, aggódott és megértett volna, talán úgy, ahogy Ferenc pápa tette. Jézus tanítványa volt. Megölelte volna a halálosan fáradt ápolónőt, megcirógatta volna a komor főorvost, megígérte volna a hordágyra tett beteggel, hogy felhívja a gyerekeit, s meg is tette volna. Szerette volna az óvónőket és tanítónőket, akiket védtelenül, ugyancsak védtelen gyerekekkel az óvoda és iskola kinyitására utasítottak, és szeretetét, aggodalmát hangosan kimondta volna. S a képernyőről rendre figyelmeztetett volna, hogy miként vigyázzunk magunkra, egymásra, ne hagyjunk senkit magára. Szolidáris volt mindig a cigány közösségekkel, a menekültekkel. Bizonyosan ott állna az ukrán-magyar határon, hogy együttérzéséről biztosítsa az ukrajnai asszonyokat és gyerekeket. Szolidáris lenne a sorozás elől menekülő orosz fiúkkal.
Valamennyien tudjuk, hol lett volna tegnap, október 5-én. Állt volna a Ferenciek terén vagy a Blahán, körülvéve fiatalokkal. Olyan diáklányokkal és fiúkkal, akik szolidárisak a tanáraikkal egy élő lánccal. – Ha rátok nézek – mondaná -, hinném, hogy van ennek az országnak, van ennek a nemzetnek jövője. Nélkületek nem várhatnánk semmi jót. Szeretlek titeket.
De ugyanez a Göncz Árpád szigorú is lenne. Felhívná Pintér Sándort, az oktatásért felelős belügyminisztert: - Tábornok úr, Sanyi, te teljesen megőrültél? Valamikor rendes, tisztességes ember voltál, mivé lettél! Nem jártál iskolába, nincsenek neked gyerekeid, unokáid? Mire tanítod őket? Arra tanítod a rendőreidet, hogy ne tiszteljék a tudást, azokat, akik felnevelték őket? Szégyelld magad!
Egy ideig csend lenne a vonal túlsó végén, majd egy halk hang mondaná: - Szégyellem magam, elnök úr! – Van is rá okod! – hangzana a válasz. Van-e ma Magyarországon olyan erkölcsi tekintély, aki felelősségre merné, akarná s tudná vonni a hatalmasokat? Nincs. Akkor lesz ebből az országból újra valami, ahogy 1956-ban és 1989-ben, ha lesz erkölcsi tekintély, aki képviseli a hatalom nélküliek hatalmát, s lesz megint más, fiatal Magyarország, amely ennek az erkölcsi tekintélynek támasztékát adja.
Szabadítsuk fel magunkban az embert, az európai magyart, adjunk esélyt egy egyenlőbb világnak, és segítsük, ne hagyjuk magukra egymást a bajban – ez Göncz Árpád üzenete 2022 októberében.

2022. október 6.

Megemlékezés Veszprémben Göncz Árpád halálának 7. évfordulójáról
https://www.youtube.com/watch?v=97-Egk9jfXs

2022. október 5.

Újbuda Önkormányzata, a Göncz Árpád Alapítvány, és a Scolar Kiadó könyvbemutatója:

Göncz Árpád: Életem

PROGRAM

Bevezető: Gulyás András, a Göncz Árpád Alapítvány kuratóriumi elnöke
Köszöntőt mondott: László Imre,Újbuda polgármestere
Bemutatta: Rainer M. János, Széchenyi-díjas történész
Részletet nézhettünk Papp Gábor Zsigmond: Göncz I-II. című portréfilmjéből (30 perc)
Helyszín: Gazdagréti Közösségi Ház Budapest XI. ker. Törökugrató u. 9.

A kötet megjelenését Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata támogatta.

Rainer M. Jánosnak a könyvbemutatón elhangzott szövege:

Mielőtt , minden könyvbemutató kötelező kérdésére  (mi is ez a könyv?) válaszolnék, helyesebb azzal kezdeni: mi nem.A címben szereplő élettel szemben ez ugyanis nem a teljes életút. Három beszélgetést tartalmaz a könyv: Hegedüs B. András 1985 elején és 1990 nyarán, Bertha Bulcsu 1989 decemberében beszélgetett Göncz Árpáddal. Hegedüsé vállaltan életútinterjúnak készült, Bertha az Írók, színészek, börtönök – jellegzetesen kelet-európai – című készülő kötet számára vette fel az interjút. Göncz Árpád ekkor és eddig mesélte el tehát életét. Amennyire tudni lehet, később már nem foglalkozott önéletírási tervekkel, sem politikusként, sem íróként.

Az elbeszélt életút éppen akkor ér tehát véget, amikor – gondolnánk – anagy történetelkezdődik. Amikor az életút legnagyobb fordulópontjához ér. Amikor elkezdődik az, amit ma Göncz Árpád életművének neveznénk, az államfői pozíció, szerepfelfogás és teljesítmény; mindaz, amitől Göncz Árpád történelemkönyvekben szerepel, mindaz, ami – kis túlzással, mert ilyen azért az életút korábbi szakaszaiban is akad – „maradandó”, vagy amit – méltányosabban – a legidőtállóbbnak vélünk.

Ezek között az alapfogalmak között kell tehát most kiigazodnunk és a könyv e furcsa torzó jellegével, úgy tűnik, nem sokat segít nekünk. Persze, mondhatjuk, az elnökségről született már számos értékelés, hosszabb és rövidebb; hogy egy dél-koreai történész, politológus, kelet-európa-szakértő a glasgow-i egyetemen Göncz Árpádból doktorált, és a könyve meg is jelent, magyarul és angolul. Kim Dae Son munkájának csaknem fele egyébként az itt „szóban forgó” időszakról szól, úgyhogy mások is fontosnak tartották. Dr Kim könyvealapjában az elnöki intézménytörténetként íródott, kelet-európai tantörténetként egy Nagy-Britanniában felnőtt koreai politikatudóstollából.

Ez itt viszont egy egészen más történet. Nem intézményé hanem az emberé, aki még nem volt azonos a szerepével: nem azonosult és nem is azonosították vele.Még nem.

A fent említett fogalmak közül válasszunk egyet a tárgyalás tengelyéül. Legyen ez az életmű; az összetétel második tagjára pedig helyezzünk különös hangsúlyt. És használjuk ezt az összetételt több értelemben is. Ahogyan a mű egy kor alkotása, lenyomatát rajta hagyva; ahogyan a mű tudatos konstrukció, sors-és műformáló emberi tevékenység eredménye, melynekdémiurgosza maga a személyiség. És a mű jelentést tartalmaz, időben változó, de fennmaradó tanulságokat.

1. Göncz ebben a könyvben azt beszéli el, ahogyan felépítette önmagát, ahogyan felépítette őt korszak és személyiség kölcsönhatása. Nem a köztársasági elnököt, hanem azt a magyar literátus értelmiségit, aki – mint ama bizonyos névtelen magyar – keresztül ment mindenen, amit a 20. század tartogatott. Sőt, származásában, felmenői örökségében még azt is, amit – 1922-ben születvén – ő maga nem is élt át. Lehetetlen mindezt most itt részletesen kifejteni, csak felsorolok néhányat a megéltek közül: a konzerválódó és elromló posztdualizmust, poszttrianont, reformreményt a harmincas évek legvégén, a nyilas tobzódást, a háborút és az antináci ellenállást, a demokrácia reményét 1945-ben, a peremlétet értelmiségiként, egyenesen az ellehetetlenülésig az ötvenes években, a feltápászkodást, 1956-ot, az ellenállást és a hűséget a reménytelenségben, a börtönt, a szabadulás utáni újbóli feltápászkodás, az alkotás megtalált harmóniáját, az új ellenállást és ellenzékiséget, a köztes helyzetet és így tovább. Felépített a korban egy életművet: értelmiségit, alkotóit, íróit, politikait – de főleg morálisat.Ez az életmű – főként mint út az elnökségig – példázatos. Elsősorban alázata okán például. „Nem mi csináltuk” – mondja az emlékező több alkalommal is. Sem az 1956-os forradalmat, sem az 1988-as Történelmi Igazságtétel Bizottságot, a magyar rendszerváltás e méltatlanul elfeledett intézményét. Nem, a forradalom és a TIB formált bennünket – vagyis, Göncz így látta, a kor. Minden bizonnyal – de ehhez érzékeny fülekre, jó antennákra van szükség, és arra, hogy az embernek helyén legyen nemcsak az esze, hanem a szíve is.

2. Az életmű persze az alkotó konstrukciója.Kivált itt, amikor egy író konstruálja, a nyelv eszközeivel, nyelve formálja történetté, alkotja meg az események szekvenciáját és arra is igényt tart, hogy jelentésekkel lássa el. Ráadásuk egy nagyon érzékeny pillanatban, a rendszerváltást közvetlenül megelőzően és annak közepében. Az elbeszélt történet legvégén derül ki, hogy végül is mi lesz Göncz Árpád? „A világgal van konfliktusom, a közérzetem nekem éppúgy nem jó, mint másnak, de úgy érzem, hogy a hátralévő időben is megengedhetem magamnak, hogy a jövőben éljek, és ne a múltban. S ha lesz valamikor öt perc, politikai öt perc Magyarországon, amikor egy formálódó időszakban szükség lesz olyan emberre, aki kommunistával és népivel egyaránt szót tud érteni, és akinek a lapja tiszta, ha kellek, én ott leszek, ha nem kellek, akkor nem.” – mondotta jövőbe látó távlattal 1985-ben. Volt öt perc, de az ilyesmi nem öt percen múlik. Szükségszerűségről persze szó sincs, ahogyan véletlenről sem. „A két mozgalom – a demokratikus ellenzék és a népi írók mozgalma – … így vagy úgy, valami módon vagy a hatalomból nőtt ki és arról vált le, vagy a hatalomba, a hatalom részesévé lenni kívánva tagolódott be. – Én a hatalomtól annyira távol voltam, hogy valóban nem juthattam egyik csoport eszébe sem.” – mondtaéppenséggel a pillanat fájdalmában, amiért nem hívták amonori találkozóra. Ez a mondat súlyosan igazságtalan – de hát egy ember beszél, nem egy hős a freskóról. A két kiragadott részlettelérzékelteti az elbeszélés két stratégiáját. Egyrészt Göncz készült, vagyis politikus volt. Másrészt Göncz nem volt politikus, tehát simán kihagyhatták volna az egészből, ahogy az meg is történt olykor.

3. Életművének egyik saját maga által adott jelentése (volt), hogy a magyar politikai gondolkodásban létezik egyfajta (előre) haladás. A csalódás az elbeszélés végén már felsejlett: „Az eszmék felezési ideje szemmel láthatólag sokkal hosszabb, mint számítottam, főleg akkor, ha mélyhűtik őket.” – mondotta 1990-ben.A múló idő, az újabb korszakok módosítják az életmű jelentését. Tíz évvel ezelőtt, 2012-ben, amikor dr. Kim említett könyvének bemutatójánbeszélhettem, ezt mondtam: „A legutóbbi időkben három nagy krízis torlódott egymásra, legalábbis nekünk, magyaroknak így tűnik: a kétezres évek végén kirobbant világgazdasági válság, benne az európai gazdasági (és más) integráció válsága, végül a magyar demokrácia válsága, amelyet a Harmadik Magyar Köztársaság végének is szokták mondani... Nem tudjuk még, mennyire alapvetőek ezek a megrázkódtatások. Vajon a húszegynéhány évvel ezelőtt kialakult magyar (és, egyébként, európai) intézmények, megegyezések, értékrendek és kulturális koncepciók megrendülnek-e csupán, avagy átalakulnak – s ha igen, hosszas lesz-e ez az átmenet vagy gyors, nagy megrázkódtatások kísérik-e, vagy esetleg észre sem vesszük: korszakváltásban éltünk.” Nos, azóta mindezt megtudtuk. És ami azt illeti, van újabb válság is, kimenetele bizonytalan. Az életmű ércnél maradandóbb– az idő nem fog ki rajta. Ugye ismerjük ezt a képet… Pedig dehogynem. De nem egyszerűen kifog, hanem új jelentésekkel látja el, miközben újra és újra mérlegre kerül. Ki emlékszik már a rendszerváltás ideje, a Göncz-interjúk ideje megannyi úgymond főszereplőjére? Hadd ne soroljam fel őket. Göncz Árpád emlékezete láthatóan és érezhetően velünk maradt, noha sokan szeretnék feledtetni, a mai kurzus főszereplői kiváltképp. Akikről egyébként 1990-ben azt mondta: „könyörtelen keménységgel követik a közvetlen pártérdekeiket, mintha nem lennének képesek a köznek vagy az országnak az érdekét a párt érdeke elé helyezni … Kíváncsi lennék, hogy ha a sors olyan helyzetbe sodorja őket, hogy állást kell foglalni döntő kérdésekben, elvileg fognak-e állást foglalni, vagy akkor is az érdekeik fognak diktálni.” Nos, azóta ezt is megtudtuk.
Göncz tisztában volt szerepe politikai jellegével, de azzal is, hogy idegen tőle a politika professzionalizálódó világa; utóbbit nem is akarta megtanulni. A rendszerváltás kifejezője volt; egy mára elsüllyedt sziget lakója. A szabadság ott elsősorban a civil kurázsi szigete volt, s minden szigetlakót szeretetre méltó eklekticizmus jellemzett. Ott a szolidaritás mindig halálosan komoly elvi kérdésként jelent meg, de célja és címzettje – ember vagy csoport – nem absztrakció volt, hanem meg lehetett fogni valóságos kezét. Az iránytű pedig, mely kinek-kinek hajóját a szigethez vezette, a moralitás volt egy amorális évszázadban. Köztük Göncz Árpád erkölcsisége, egyike a legbiztosabbaknak.

Válsággal terhes időket élünk – rendszerváltó idők hamaros eljövetele sem kizárt. Göncz Árpádra, életműve jelentéseire nagy szükségünk van, de kiváltképp szükségünk lehet rá.

Sajtó: 

Váradi Júlia interjúja Rainer M. Jánossal az Életem könybemutatóról és Göncz Árpád szellemi örökségéről
Klubrádió-Esti Gyors, 2022. október 6.
https://www.klubradio.hu/archivum/esti-gyors-2022-oktober-06-csutortok-1815-28166
32'49-től 42'20-ig

Hét éve hunyt el Göncz Árpád, a rendszerváltás utáni első köztársasági elnök
Friss hírek, 2022. október 6.
https://frisshirek.hu/cikk/20221006_het-eve-hunyt-el-goncz-arpad-koztarsasagi-elnok

Szeptember 21. 19 óra
Október 14. 19 óra

Göncz Árpád: Mérleg című darabja
Szereplők: Varga Mária és Zsótér Sándor
Helyszín: Csokonai Művelődési és Rendezvény Ház, 1153 Budapest, Eötvös utca 64-66.
Jegyvásárlás: https://csokonai15.jegy.hu/program/goncz-arpad-merleg-137544
Jegyár: 2.400 Ft

2022. augusztus 20.  11.30

Szombathelyen a 6349/3, eddig névtelen teret Göncz Árpádról nevezték el.

A Göncz Árpád tér a messzehangzó csend tere lesz
https://vas.frisshirek.hu/cikk/20220823_a-goncz-arpad-ter-a-messzehangzo-csend-tere-lesz

Göncz Árpád tér avató (videó)
https://www.facebook.com/watch/?v=3644383999121460

Augusztus 4. 19 óra

Göncz Árpád: Mérleg című darabja
Szereplők: Varga Mária és Zsótér Sándor
Helyszín: Csokonai Művelődési és Rendezvény Ház, 1153 Budapest, Eötvös utca 64-66.
Jegyvásárlás: https://csokonai15.jegy.hu/program/goncz-arpad-merleg-137544
Jegyár: 2.400 Ft

2022. július 1. 16 óra
Göncz Árpád tér avatása Veresegyházán
Hegye: Veresegyház, Fő út 45. (Innovációs Központ melletti közterület)
Videó az eseményről: 
VVTV Híradó
https://www.facebook.com/watch?ref=search&v=434241181926476&external_log_id=b6632502-6153-486a-86cb-21b87cfc54a8&q=g%C3%B6ncz%20%C3%A1rp%C3%A1d%20t%C3%A9r%20veresegyh%C3%A1z

2022. május 28. 14 óra
Ízelítő az augusztus 3-án a Csokonai Nonprofit Kft. és a Terninál Workhouse együttműködésében bemutatásra kerülő Göncz Árpád Mérleg című drámájából. Bemutatkozik az előadás alkotói csapata Zsótér Sándor és Varga Mari közreműködésével.
A rendezvény a 29. Pestújhelyi Napok keretében valósul meg.
1158 Budapest, Szűcs István u. 45.

Május 23. 16.30
Göncz100 – portréfilm vetítés Göncz Árpádról
az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban, 2022. május 23-án 16.30-tól! 
A Göncz Árpád centenárium kapcsán, az egész éven át tartó megemlékező programsorozat részeként Göncz Árpád életéről szóló portréfilmet vetítünk , ezt követően közösen beszélgetünk a filmről és az egykori köztársasági elnökről.
A beszélgetés résztvevői: Papp Gábor Zsigmond, a film rendezője és Kövesdi Péter, a film szerkesztője

2022. május 9. 16-20 óra
Európa Nap Fesztivál
Helyszín: I. kerület, Európa Liget
16:00 – 16:15 Beszédet mond: V. Naszályi Márta polgármester, Gulyás András (Göncz Árpád Alapítvány)
Teljes program: https://www.facebook.com/events/5761750240506576/?ref=newsfeed

Április 29. 16 óra
Papp Gábor Zsigmond Balázs Béla-díjas filmrendező Göncz Árpádról szóló portréfilmjének vetítése. A film, melynek alcíme Kötik rám a méltóságot, az 1989-2000 közötti 12 év történetéről szól.
Helyszín: Tabán mozi Kubrick terem
1016 Budapest, Krisztina krt. 87-89
A vetítést közönségtalálkozó követi, amelyen Papp Gábor Zsigmond, a film rendező-producere, és Kövesdi Péter, a film szerkesztő-riportere beszélgetnek Rózsa Péter újságíróval.
A program ingyenes, de regisztrációköteles a férőhelyek limitált száma miatt: regisztracio@budavar.hu

2022. április 29. 15 óra 
Veszprém, Színházkert, Elnökök Ligete
Közös éneklés Göncz Árpád faültetésének évfordulóján
Veszprémi művészek, civilek az Örömóda közös éneklésére hívnak,zenekarral, profi és amatőr énekesekkel, együtt éneklő városi polgárokkal. És táncosokkal, mert ez a nap egyben a tánc világnapja is. 
A flashmob résztvevői a Csermák Antal Zeneiskola ifjúsági zenekara és táncos növendékei, Veszprém Város Vegyeskarának énekesei, a Német Nemzetiségi Önkormányzat Énekkara, a Kisbakony és a Szilágyi néptánc csoport tagjai is. A kezdeményezést a Göncz Árpád Alapítvány is támogatja. 
A Göncz Árpád magyar köztársasági elnök meghívására 2000. április 29-én Magyarországra látogató, Veszprém egyik kulturális gócpontjában, a színház és a könyvtár közti parkban fát ültető tizenkét európai államfő, az osztrák, a bolgár, a cseh, a horvát, a lengyel, a német, az olasz, a román, a szlovák, a szlovén és az ukrán elnök látogatása különleges jelentőséggel bírt, amely újságírók és tévéstábok hadát vonzotta Veszprémbe. Az akkor elültetett tizenkét csemete azóta lombos fává nőtt. Az „Elnökök Ligete”, mint országos értékű szellemi és kulturális örökség, bekerült Veszprém Települési Értéktárába.

A Veszprém Televízió tudósítása az eseményről (10.38-tól):
https://www.youtube.com/watch?v=exfpCJMMrqw

Április 20.

Budapest, MOM, Ellenpont Fesztivál, ahol megemlékeznek Göncz Árpádról is
A délután 5-kor kezdődő programsorozat az idén száz éves egykori államfő, Göncz Árpád fordítói munkásságának bemutatásával indul: A Gyűrűk Ura, a Frankenstein és a 2001. Űrodisszeia fordítójáról pályatársak és a téma szakértői emlékeznek meg. 
Vendégek: Gálvölgyi Judit műfordító és Füzessy Tamás kutató és Gulyás András
https://www.facebook.com/events/1021821685358435/

Március 25.

A Göncz Árpádról elnevezésre kerülő szociális intézmény névadója (Budapest XV. kerület)

Március 19. 

Gyűrűk Ura filmmaraton (Budapest XI. Kaptár Ifjúsági Klub)

Március 18.
Mit tennél ha tiéd lenne a gyűrű hatalma? - mini novellapályázat 10-18 éves fiataloknak (Gazdagréti Közösségi Ház)

Március 3. 17.30
Kerekasztal beszélgetés Dési János vezetésével (B32 Galéria és Kultúrtér)
Vendégek: Kuncze Gábor, Farkasházy Tivadar
Tévéfelvétel/Közvetítés

Február 26- március 18.
Göncz Árpád és a világsztárok - fotókiállítás (Gazdagréti Közösségi Ház)

Február 25. 18 óra
Arbuzov: Késői találkozás- Főszereplők: Molnár Piroska és Jordán Tamás. Rendező: Sándor Pál  - előadás a Csokonai Művelődési és Rendezvény Házban (Budapest XV. kerület, 1153 Budapest, Eötvös utca 64-66.) Az előadás megtekintése ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Jegyfoglalás: rendezvenyhaz@csokonai15.hu

Február 12.
18.00 GÖNCZ ÁRPÁD 100 Irodalmi Kávéház Albertfalvi Közösségi Ház
XI. Gyékényes utca 45-47.
Beszélgetés Göncz Árpád születésének 100. évfordulója alkalmából műfordítói munkásságáról, s a könyvek mögött található emberről. Közreműködnek:
Andresz Kati színművész, Dr. Horváth Csaba irodalomtörténész, Dr. Pataki Viktor irodalomtörténész

Február 11. 

18.00 Göncz Árpáddal a Föld körül Beszélgetés dr. Papp Nándorral, a köztársasági elnök tolmácsával Moderátor Tallér Edina író Őrmezei Közösségi Ház XI. Cirmos utca 8. Regisztráció: okh@ujbuda.hu 

19.45. A Budapesti Fesztivál Zenekar Göncz Árpád emlékének ajánlott koncertje a MÜPÁ-ban
https://bfz.hu/hu/programkezelo-oldal/202122/nagyzenekari-koncert-stravinsky/202202111945/

Február 10.

10.00 Koszorúzási ünnepség a XIII. kerületi Göncz Árpád szobornál. Beszédek: Romsics Ignác Széchenyi-díjas történész, akadémikus és dr.Tóth József polgármester 

10.00 Puskin mozi A Gyűrűk Ura – A Gyűrű Szövetsége vetítése Bevezető Kovács Gellért előtte részlet Papp Gábor Zsigmond: Göncz Árpád portréfilmjéből

11.30 GÖNCZ100 kiállítás megnyitása a Városház parkban V. kerület Károly körút
(14 nagyméretű tabló Göncz Árpád életéről és munkásságáról Budapest Főváros Önkormányzata és a Budapest Brand támogatásával)
Beszédek: Karácsony Gergely főpolgármester és Gulyás András kuratóriumi elnök

15.30 Bőröndkiállítás megnyitója és felolvasóest az Óbudai Platán Könyvtárban 1031 Budapest, Arató Emil tér 1. Kérjük, hogy részvételi szándékát 2022. február 7-én 12 óráig jelezze: rendezvenyszervezes@obuda.hu. A részvétel regisztrációhoz kötött.

16.00 A Nagy Imre Alapítvány online megemlékezése – Gulyás András: „Göncz Árpádról, születése századik évfordulóján” https://www.facebook.com/nagyimrealapitvany

18.00 Emlékest Göncz Árpád tiszteletére a Márai Sándor Művelődési Házban I. kerület Krisztina tér 1.  Demszky Gábor, Kőszeg Ferenc, Benedek Márton, Rainer M. János, Fried István és Füzessy Tamás részvételével, Molnár Piroska és Nagy Zsolt színművészek közreműködésével. Regisztráció: info@budavar.hu 

Szomszédaink, Göncz Árpád és Zsuzsa című kiállítás a Vérhalom téren, 17.30-tól a kiállítás a Széna téren a Mammut2 bevásárlóközpont falára volt vetítve

Nóvé Béla: Göncz Árpád 100. születésnapjára
Litera, 2022. február 10.
https://litera.hu/irodalom/publicisztika/nove-bela-goncz-arpad-100-szuletesnapjara.html

Február 9. 

11.00 Az óbudai házban, III. Bécsi út 88-90, ahol családjával 1947 és 1990 között élt, Göncz Árpád Emlékhely nyílik, a látogatók megtekinthetik Göncz Árpád és Zsuzsa könyvtárát, egykori bútoraikat és kedves tárgyaikat. A Születésnapi megemlékezéssel egybekötött megnyitó a közeli Óbudai Egyetem parkban, Göncz Árpád mellszobránál. 

Az Emlékhely hétfői napokon, ill. előzetes egyeztetés után  bejelentkezéssel az info@gonczarpad.hu címen, egyeztetés és visszaigazolás után látogatható.

Február 7.

18.00 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Radnóti Miklós könyvtárában ( RAM XIII. Pannónia utca 90) felolvasó est Göncz Árpád által fordított  művekből. Előadó: Szalóczy Pál Regisztráció: fszek1302@fszek.hu