Göncz-művek: a fordító, államfő és díszdoktor tárlata

A tárlat a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a Göncz Árpád Titkárság rendezésében és a SZTE Klebelsberg-könyvtár közreműködésével jött létre. A budapesti bibliotéka listája alapján jórészt a szegedi egyetemi könyvtár példányai kerültek a tárlók alá, Göncz Árpád Titkársága biztosította a személyes tárgyakat, fényképeket, valamint a külföldön megjelent műveket – tudtuk meg Rácz Béláné csoportvezetőtől. Göncz Árpád gyermekkönyveket is fordított, a Szabó Ervin-könyvtár ezeket is bemutatta, de a szegedi bibliotéka ilyeneket nem őriz.

A tárlaton számos kuriózumot megcsodálhatunk. Láthatjuk például Göncz Árpád első szépirodalmi fordítását, Huxley Lángész és az istennő című kötetében, mely az Európa Kiadónál jelent meg. Ezt később fordítások sora követte, az angol nyelvű irodalmak vonzották, főként amerikai, brit, de ázsiai és afrikai szerzőktől is fordítot

Angolosan

Hogyan kezdődött? Az ’56-os forradalom után, amikor Bibó István üzenetét eljuttatta a nyugati államoknak, perben elítélték. A börtönben azt állította, hogy tud angolul, és meg is tanult. Szabadulása után, 1964-ben kezdett irodalmi fordításokkal foglalkozni. A tárlat megmutatja, hogy Göncz Árpád nemcsak a Magyar Köztársaság elnökeként, illetve olyan jelképként alkotott jelentőset, aki a második világháború idején, fiatal korában az antifasiszta ellenállásban, majd ’56-ban a forradalomban küzdött meggyőződéséért. Műfordítóként és íróként is kiemelkedő művet hozott létre, innen a cím: „Göncz-művek” – mondta el portálunknak Gulyás András nagykövet, Göncz Árpád Titkárságának vezetője.

Göncz Árpád jószerével végigélte a huszadik századi Magyarország legnehezebb időszakait, majd a Magyar Köztársaság első elnökeként vált ismert és népszerű emberré. A tárlat egy másik arcélt céloz: az íróét, műfordítóét, aki többek között a szegedi egyetemen is tanított a ’80-as években műfordítás-elméletet és -gyakorlatot, később az universitas díszdoktori címet adományozott neki – magyarázta a nagykövet.

Bibó, Bajcsy-Zsilinszky

A Bibó-emlékkönyv eredeti szamizdat-példányát is fellelhetjük az egyik tárlóban, melyet az akkori hatóság nem engedett kiadni. Egy vékony másolópapírra 99 példányban gépelték le, a szerzők kaptak egyet-egyet, a kiállításon Göncz Árpád saját példánya olvasható. A nagykövet elmondta, a kiállításra való készüléskor került elő az a könyvtartó állvány, amin Göncz Árpád az írógépe mellett olvasta a fordítandó anyagot. Olyan műfordítási kuriózumok is helyet kaptak a vitrinekben, mint például Bajcsy-Zsilinszky Endre 1942-ben készült Erdély könyve, amelyet azért fordítottak angolra, hogy Magyarországnak az erdélyi kérdésről kialakított álláspontját megismertessék a nyugati világgal. Az eredeti példány azonban elveszett, ezért Göncz Árpád angolról fordította vissza magyarra.

A korábbi államfő saját művei mellett több száz kötetnyi műfordítással büszkélkedhet, ezek a huszadik századi angol nyelvű irodalom legfontosabb alkotásaiból adnak széles keresztmetszetet. A Göncz Árpádról szóló írások között különlegességnek számít az a nemrég megjelent kötet, amely egy disszertáció, egy politikai életrajz egy koreai doktorandusz tollából, melyet a glasgow-i egyetemen védett meg. Magyarul szintén a születésnap kapcsán jelent meg a kötet.

Fordította…

Nem marad ki a tárlatból egy az államfő levelezésében talált érdekesség sem: egyszer olyan levelet kapott, melyen a következő címzés olvasható: „H[is] E[xcellency]: Fordította Göncz Árpád”. A levél feladója bizonyára egy könyvben látta a köztársasági elnök nevét, és azt hihette, hogy a „fordította” valamiféle nemesi vagy hasonló előtag lehet – mesélte Gulyás András, aki annak idején külpolitikai tanácsadóként dolgozott az államfő mellett. Helyben olvasható anyagokat is kézbe vehetnek az érdeklődők, köztük egy terjedelmes Göncz Árpád-interjút, amely az Oral Historyban jelent meg. A tárlat június 20-ig látható az SZTE Klebelsberg-könyvtárban.