Göncz Árpád életrajza

1922. február 10-én született Budapesten értelmiségi családban.

1944-ben szerez diplomát a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán. A tanulás mellett 1939 és 1944 között az Országos Földhitelintézetben dolgozik.

1944 februárjában behívják katonának, de megszökik Németországba vezényelt egységétől. A Magyar Diákok Szabadságfrontja Táncsics zászlóaljának tagjaként részt vesz az ellenállási mozgalomban, megsebesül. Többször kerül szovjet fogságba, de sikerül megszöknie. 1945-től a Független Kisgazdapárt tagja. Először az FKgP ifjúsági szervezetének, a Független Ifjúság budapesti szervezetének elnöke és a Nemzedék című lap felelős szerkesztője. Később a párt parlamenti csoportjának titkára, Kovács Béla személyi titkára, valamint a párt főtitkára.

1946-ban házasságot köt Göntér Zsuzsannával.

Az FKgP feloszlatása után előbb segédmunkásként dolgozik, majd hegesztő és csőlakatos. 1952-ben beiratkozik a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre, ahol négy évet végez el.

A forradalom alatt a Magyar Parasztszövetségben dolgozik. November 4-e után részt vesz a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom által benyújtott memorandumok elkészítésében és az indiai követségre juttatásában. 1957 februárjában segít külföldre juttatni Nagy Imre A magyar nép védelmében című kéziratát. 1957 májusában letartóztatják. A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa a Bibó-per másodrendű vádlottjaként 1958. augusztus 2-án életfogytiglani börtönbüntetésre ítéli a fellebbezés lehetősége nélkül.

1960 márciusában részt vesz a váci éhségsztrájkban.

1963-ban amnesztiával szabadul. A Veszprémi Nehézvegyipari Kutatóintézet szakfordítója.

Első műfordításai egy Huxley novella, a „Szombat délután”, és Golding „A torony”, 1964-ben jelennek meg az Európa Kiadónál.

1965-től szabadfoglalkozású műfordító, sorra jelennek meg műfordításai.

1981-től a Magyar Írószövetség műfordítói szakosztályának elnöke.

1971-ben írja első regényét, a Sarusokat. A mű 1973-ban került kiadásra. Ezt egy elbeszéléskötet, a Találkozások, (1980) és egy regény, a Hazatérés, (1991) követte.

Drámái Magyar Médeia (1976), Rácsok (1979), Mérleg; Pesszimista komédia; Perszephoné; Sarusok (1990).

1981-ben részt vesz a Bibó-emlékkönyv szerkesztésében. A kötetben teszi közzé „Élet és szó egy anyagból” című emlékező írását.

1988-ban a Történelmi Igazságtétel Bizottság egyik alapítója, majd Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének megnyitó szónoka.

Alapító tagja a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a Szabad Demokraták Szövetségének.

1989-től az Emberi Jogok Ligája budapesti tagozatának ügyvezető elnöke.

1989-től 1990-ig az Írószövetség elnöke, majd tiszteletbeli elnöke.

1990 májusától országgyűlési képviselő.

1990. május 2. és augusztus 3. között az Országgyűlés elnöke és ideiglenes köztársasági elnök.

1990. augusztus 3-ától 2000. augusztus 3-áig a Magyar Köztársaság elnöke.

Ezután visszavonult a közélettől.

2012. február 10-én kilencvenedik születésnapját szerenáddal, konferenciákkal ünnepelték.

2015. október 6-án családja körében hunyt el.

Publikációk:

Regények és elbeszélések
Sarusok (Magvető, 1974; Ulpius-ház, 2003)
Találkozások (Magvető, 1980; Ulpius-ház, 2001)
Hazaérkezés (Pátria könyvek, 1991)

Színművek
Magyar Médeia (monodráma, Magvető, 1976)
Rácsok (Magvető, 1979)
Mérleg; Pesszimista komédia; Perszephoné; Sarusok (6 dráma) (Magvető, 1990)

Műfordítások
W. Golding: A torony, r., 1965; E. Hemingway: Vándorünnep, visszaemlékezések, 1966; J. Updike: A kentaur, r., 1966; E. M. Forster: Út Indiába, r., 1967; W. Cather: Az én Antóniám, r., 1968; W. Golding: Ripacs Martin, r., 1968; D. H. Lawrence: Szerelem a kazlak közt, kisr., 1968; T. Wolfe: Az időről és a folyóról, r., 1968; E. S. Gardner: A legyező-táncosnő lovának esete, bűnügyi r., 1969; W. Styron: Nat Turner vallomásai, tört. r., 1969; J. Ball: Forró éjszaka, bűnügyi r., 1970; W. Faulkner: A hang és a téboly, r., 1970; W. Golding: A piramis, r., 1970; W. Golding: Az utódok, r., 1970; A. Sillitoe: A hosszútávfutó magányossága. – Szombat este, vasárnap este, r.-ek, 1970; R. L. Stevenson: Öngyilkosok klubja. – A falesai part. – A ballantraei örökös, kisr.-ek, 1970; E. Hemingway: A folyón át a fák közé, r., 1971; E. Hemingway: Tavaszi zuhatag, kisr., 1971; V. Packard: Feltörekvés, reklám, szexualitás Amerikában [Szilágyi Tiborral], 1971; W. Styron: Feküdj le a sötétben! r., 1971; W. H. Thackeray: Pendennis jó és rossz sorsának, barátainak és legnagyobb ellenségének története, I–II., r., 1972; A. C. Clarke: 2001 Űrodisszeia, tud.-fant. r., 1973; E. Hemingway: Szigetek az Áramlatban, r., 1973; M. Lowry: Vulkán alatt, r., 1973; W. S. Maugham: Zsákutca, r., 1973; B. Devlin: A lelkem ára, visszaemlékezések, 1974; W. Faulkner: Sartoris, r., 1974; M. Lowry: Át a Panamán, kisr.-ek, 1974; A. K. Armah: A szépek még nem születtek meg, r., 1975; A. Christie: N vagy M, bűnügyi r., 1975; J. B. Priestley: Jópajtások, r., 1975; J. Updike: Szegényházi vásár. – A farm, kisr.-ek, 1975; W. Eastlake: A művész arcképe huszonhat lóval, r. [1976]; S. O’Casey: Drámák [a verseket Tótfalusi István ford., vál. Osztovits Levente], 1977; M. Shelley: Frankenstein, fant. r., 1977; W. Faulkner: Példabeszéd, r., 1977; R. L. Stevenson: Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete, két kisr., Bk.–Bp., 1978; W. Golding: A torony, két r., Pozsony–Bp., 1978, cop. 1965, 1970; Y. Kawabata: A tó, kisr. [1978]; W. Faulkner: Fiam, Absolon!, r., 1979; E. L. Doctorow: Ragtime, r., 1979; T. Dzsunicsiró: Egy hibbant vénember naplója, kisr., 1980; Premchand: Nirmalá, elb. [Aradi Évával, Rubin Péterrel], 1980; T. S. Eliot: Káosz a rendben. Irodalmi esszék [vál. és az előszót írta Egri Péter, ford. másokkal], 1981; J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura [az I. rész 1–11. fejezetét, ... a hozzá tartozó versbetéteket ford. Réz Ádám, a többi verset ford. Tandori Dezső], r., 1981; D. Freeman: Pitypang, a hiú oroszlán, képes mesekönyv [1981]; J. Updike: Gyere hozzám feleségül. Románc, 1981; Edgar Allan Poe válogatott művei [fordította Babits Mihály és mások, vál. Borbás Mária és Kretzoi Miklósné, jegyz. Ferencz Győző, Rozsnyai Bálint], 1981; P. Shaffer: Equus [további cím: Amadeus], két d., 1982; M. Ógai: A vadlúd, elb. [Hürkecz Istvánnal, Teleki Erzsébettel], 1983; W. Golding: Beavatás, r., 1983; A. Lang: Maflázia, meser., 1984; C. McCullouch: Tövismadarak, r., Englewood, 1984; J. Updike: Nyúlháj, r., 1984; K. Paterson: A Nagy Gilly Hopkins, ifj. r., 1986; J. Cheever: A Falconer, r., 1986; V. S. Pritchett: A hasraesés művészete. Válogatott elbeszélések, 1986; J. Updike: Az eastwicki boszorkányok, r., 1986; O. p’Bitek: Lawino éneke. Egy elhanyagolt asszony siráma, v., 1986; J. M. Synge: Drámák, 1986; W. Soyinka: Aké. A gyermekkor évei, r., 1987; J. R. R. Tolkien: A sonkádi Egyed gazda... azaz A nép nyelvén a Házisárkány urának... fölemelkedése és csodálatos kalandjai, 1988; E. L. Doctorow: Világkiállítás [a versbetéteket Várady Szabolcs ford.], r., 1988; J. Updike: Nyúlketrec, r., 1988; J. Updike: Így látja Roger, r., 1989; S. Shepard: Az elásott gyermek [Révész Máriával], d., 1989; J. K. Toole: Tökfilkók szövetsége, r., 1989; G. Bush: Előre tekintve, önéletrajz, 1989; J. Ball: Forró éjszaka, r., 1993; M. W. Shelley: Frankenstein vagy A modern Prométheusz, r., Szeged [1995]; J. Updike: Bízzál bennem, elb.,1995; Y. Menuhin: A király, a macska és a hegedű. Dánielnek, aki hegedül és Dávidnak, aki számol, mese, 1997; Takamado H., Kati és az álomevő, mese, 1998.

Művészeti díjak
1980 - Művészeti Alap irodalmi díja
1983 - József Attila-díj
1989 - Wheatland-díj
1991 - Albert Schweitzer-díj
1991 - Paul Harris-díj
1991 - Premio Mediterraneo-díj