Göncz Árpád Coimbrában

Az államfő és hitvese délelőtt a Lisszabontól északra fekvő Coimbrai Egyetemet látogatta meg. Az Európa egyik legrégibb és legnevesebb universitásának tartott egyetemet 1290-ben alapították Lisszabonban, és 17 évvel később telepítették át Coimbrába, kárpótlásul azért, hogy az ország fővárosává Coimbra helyett Lisszabont tették. Az elnököt a rektor, az egyetem és a város vezetői üdvözölték, a rektor rövid köszöntőjében külön megemlítette, hogy hamarosan tizenegy magyar hallgató kezdi meg tanulmányait az egyetemen. Göncz Árpád válaszában sajnálattal állapította meg, hogy a két nemzet alig ismeri egymást, majd azt hangsúlyozta, hogy nem erősödhet meg sem a politikai, sem a gazdasági bizalom, ha a két nép nem ismeri egymás életét és kultúráját. Az államfő felajánlotta, hogy - viszonzásul a magyar hallgatók fogadásáért - az egyetem diákjai közül tizenegyen töltsenek néhány szemesztert valamelyik magyar universitáson. A köztársasági elnöknek és kíséretének eztán megmutatták az egyetem régi vizsgatermét és könyvtárát. A Portugál Athénnek is nevezett Coimbrából Batalha városába vitt az államfő útja, ahol megtekintette a katedrálist, a királyi pantheont és a dominikánus kolostort. A kolostorban lévő Portugál Ismeretlen Katona sírján az elnök koszorút helyezett el.

A Fatimai Szent Helyre látogatott el ezt követően az elnök és kísérete, majd onnan tértek vissza Lisszabonba.

Este az elnök és felesége a Portugáliai Magyarok Szövetsége tagjaival találkozott, majd a portugál közélet és művészeti élet ismert személyiségeinek tartott előadást ,,Magyarország és Európa” címmel. Az újságírók között előzetesen kiosztották a beszéd szövegét. Ebben az államfő hitet tesz Magyarország európai csatlakozása mellett, és emlékeztet arra, hogy Magyarország az évszázad végéig az EK, illetve a létrejövő Európai Unió tagja kíván lenni, és ennek céljaival teljes mértékben azonosulni tud. (folyt.)

Az EK-val szerződésben rögzített társulási viszony adta lehetőségeket Magyarország a legteljesebb mértékben ki akarja használni az közösségi normarendszernek való megfelelés kialakításához. Az államfő beszédében megerősítette: országunk a jelenlegi szakaszban rendkívül fontosnak tartja, hogy támogatást kapjon a beilleszkedéshez. Az integráció folyamatának hasznos eleme lehetne, ha az Európai Tanács - a Közösség javaslatának megfelelően - Kelet- és Közép-Európai Akcióbizottságot hozna létre és ez tanácsaival segítené a partnerországok és a Közösség kapcsolatainak intézményesülését, a partnerországok bevonását az EK tevékenységébe.