Dél-koreai könyv Göncz Árpádról

2012. április 26.

MTI

Bemutatták Dae Soon Kim dél-koreai politológus Göncz Árpád -politikai életrajz című könyvét csütörtökön, Budapesten.

A szerző Dél-Koreában elvégezte a magyar szakot, majd tanulmányait az ELTE-n és a glasgow-i egyetemen folytatta, utóbbi intézményben szerzett doktori fokozatot Göncz Árpád volt államfő életrajzából.

A Scolar Kiadó gondozásában és a Nyílt Társadalom Intézet támogatásával megjelent 300 oldalas könyv kapcsán Rainer M. János történész, aki az utószót írta, azt mondta: a szerző hangvételét és a téma megközelítési módját egyszerre határozza meg a távol-keleti, a magyar és a brit kultúra.

Szólt arról, hogy az első rész bemutatja Göncz Árpád politikai nézeteinek kialakulását, majd "az ember és a köztársasági elnöki intézmény találkozása" következik, melynek során a politikailag érett embernek "ki kellett találnia" magát a posztot. Ennek is betudható, hogy a köztársasági elnöki pozíció betöltése az első három-négy évben konfliktustörténet volt - tette hozzá.

Rainer M. János utalt arra, hogy a politikusi fejlődésrajzban politikai eszméket tárgyal a szerző, az emberi személyiség megannyi alkotóeleméről azonban már nem esik szó. Göncz Árpád fiatal kora után politikai álmai "messze a szemhatáron túl kerültek", élete java részét fordítóként töltötte, de ezt a szerző periférikusan kezeli, a politikai életrajz műfajának megfelelően - állapította meg.

Szólt arról is, hogy a szerző a könyvet a nemzetközi tudományosságnak írta, ennek megfelelően angolul is megjelenik majd, mivel a nyugati demokráciákat érdekli a magyarországi átalakulás, benne a végrehajtó és a köztársasági elnöki hatalom "tantörténete".

Annak a véleményének is hangot adott, hogy Göncz Árpád "a magyar demokratikus átalakulás szimbolikus alakja", aki "soha nem vált igazán politikussá", mert meg tudott maradni a politikai élet és civil szféra határán.

Gombár Csaba politológus a könyv kapcsán - amelyhez Václav Havel volt cseh elnök a halála előtt néhány nappal írta meg az előszót tavaly decemberben - rámutatott: Göncz Árpád az SZDSZ-ből került a köztársasági elnöki posztra, amit ellenfelei felróttak neki. A volt államfő a pártállami időkben is hitt a demokratikus szocializmusban, bár ez utóbbi létezését sokan kétségbe vonták - említette meg.

Kitért arra, hogy Göncz Árpád "plebejus demokrata" és civil politikus volt, aki elnöki pályafutása alatt, ha erkölcsi meggyőződése szembekerült a politikával, mindig az előbbi mellett döntött. Felhívta a figyelmet: Dae Soon Kim a jogi szövegeket is megfelelő alapossággal elemzi a kötetben, beleértve egyebek mellett az Alkotmánybíróság határozatait.

Gombár Csaba úgy vélekedett, ahhoz, hogy Göncz Árpád elvállalja a köztársasági elnöki tisztséget, "emberi bátorság kellett", előéletéből - börtön, üldöztetés, háttérbe szorítás - kiindulva. Emlékeztetett arra is, hogy a köztársasági elnökök közül többnek lett tragikus sorsa a magyar történelemben.

Göncz Árpád köztársasági elnöki pozícióját úgy értékelte: "Hál' istennek nem volt tekintélyes politikus", mert "a tekintélyben mindig benne van egyfajta fenyegetés", a demokrácia működéséhez viszont Gombár Csaba véleménye szerint nem tekintély kell, hanem bizalom.

Dae Soon Kim elmondta, Dél-Koreában tanárain keresztül ismerte meg a magyar kultúrát. Beszélt arról is, hogy a demokráciához való viszonyulás köti össze Göncz Árpádot és a koreai haladó politikai erőket.

A könyvbemutatón megjelent Göncz Zsuzsa, Göncz Árpád felesége is.

Kapcsolódó dokumentumok

Tovább az oldalra

Göncz Árpád (1922 - 2015) a XX. századi magyar demokratikus mozgalmak kiemelkedő szereplője.

Fiatalemberként, frissen végzett jogászként részese a nyilasok elleni fegyveres ellenállásnak, 1945-től a kisgazda pártban kezdi politikai tevékenységét. A párt betiltása után fizikai munkásként dolgozik. Az 1956-os forradalom után a Bibó-per másodrendű vádlottjaként életfogytiglani börtönre ítélik. 1963-ban amnesztiával szabadul. Fordítóként kezd új pályát, az angol-amerikai irodalom egyik legnevesebb fordítójaként válik ismertté. Ezt követően indul saját írói munkássága. A Magyar Írók Szövetségében 1981-től a műfordítói szakosztály elnöke, majd 1989-től 90-ig a szövetség elnöke.

A demokratikus ellenzék tevékenységében kezdetektől részt vesz 1990-ben a szabad választások után a Magyar Köztársaság első elnöke (1990-1995, 1995-2000).

Közvetlen személyisége, rendkívüli nyitottsága, megalkuvás nélküli, kikezdhetetlen erkölcsi tartása, feleségével, Göntér Zsuzsannával közös, mély szociális érzékenysége állnak máig töretlen népszerűsége mögött.