A Göncz Árpád Alapítvány

Alapító Okiratából

Alulírott Dr. Göncz Kinga Mária, Göncz Benedek, Göncz Annamária és Dr. Göncz Dániel

mint alapítók (továbbiakban: alapítók)

a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 74/A–F. §-ai valamint

az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2. § 6. pontja továbbá

a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 4. § f) pontjára is tekintettel

2013. augusztus 14. napjával tartós közérdekű célra az alábbi jogi személyiséggel rendelkező, alapítványt hozzuk létre az alábbi rendelkezések szerint:

1. Az Alapítvány neve és székhelye

Az Alapítvány neve: Göncz Árpád Alapítvány ( a továbbiakban: Alapítvány)
Az Alapítvány székhelye: 1029 Budapest Arany János u.4.

2. Az Alapítvány célja, tevékenysége, időtartama, létrejötte

2.1. Az Alapítvány célja

Elősegíteni Göncz Árpád életének, munkásságának bemutatását, tanulmányozását,
ápolni a magyar demokratikus és szabadelvű hagyományokat,
ápolni az 1956-os forradalom emlékét.

2.2. Az Alapítvány tevékenysége

2.2.1. Az Alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

            2.2.2. Az Alapítvány befektetési tevékenységet nem folytat.

2.2.3. Az Alapítvány a Létesítő Okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (a továbbiakban: alapcél szerinti tevékenység) folytathat és – célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében – gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.

2.2.4. Az Alapítvány honlapot működtet, előadásokat, kiállításokat szervez, elősegíti Göncz Árpád műveinek, valamint róla szóló művek megjelenését.

2.2.3. Alkalmas időben biztosítja Göncz Árpád és Göncz Zsuzsa könyvtárának látogatását, tanulmányozását.

2.3. Az Alapítvány időtartama, az Alapítvány zárt jellege

Az Alapítvány határozatlan időre jön létre.
Az Alapítvány zárt.

2.4. Az Alapítvány létrejötte

Az Alapítvány létrejöttéhez az Alapítványnak a Fővárosi Törvényszéknél történő nyilvántartásba vétele szükséges, Az alapítvány csak ezt követően kezdheti meg tevékenységét.

3. Az alapítvány céljára rendelt vagyon, és annak felhasználási módja

3.1. Az alapítvány céljára rendelt vagyon 1.000.000.- Ft azaz egy millió Ft készpénz, melyet az alapítók négyen, egyenlő arányban bocsátják az Alapítvány rendelkezésére, annak bankszámlájára történő befizetéssel.

3.2. Az alapítvány vagyonával a Kuratórium gazdálkodik az Alapítvány céljainak megfelelően.

3.3. Az Alapítvány a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapító Okiratban  meghatározott tevékenységére fordítja.

3.4. Az alapítványi célokra, tevékenységre az Alapítvány teljes vagyona felhasználható.

3.5. Az alapítás költségeit az alapítvány viseli.

4. Az alapítvány kezelője

Az Alapítvány kezelő szerve 3 fős testület, a kuratórium.

5. Az Alapítvány  Kuratóriumának tagjai

Dr. Bibó István
Rainer-Micsinyei János

Dr. Gulyás András János

6. Az Alapítvány  Kuratóriumának elnöke

Dr. Gulyás András János

7. Az Alapítvány  Kuratóriumának működése, az Alapítvány képviselete

7. 1. A Kuratórium tagjainak megbízatása határozatlan időre szól.

7. 2. Az alapítványt harmadik személyekkel szemben – önálló képviseleti és aláírási joggal – a kuratórium elnöke képviseli.

7. 3. A kuratórium elnökének önálló aláírási joga kiterjed az alapítvány bankszámlája feletti rendelkezésre.

7. 4. A kuratóriumi tagok – ide nem értve a kuratórium elnökét – aláírási joga a kuratórium elnökével együttes, önálló képviseleti joggal nem rendelkeznek.

7. 5. A Kuratórium tagjai tevékenységüket társadalmi munkában végzik, de a munkájuk során felmerülő indokolt költségeket az Alapítvány megtéríti.

7.6. A Kuratórium gondoskodik az Alapítvány vagyonának az Alapító Okiratban rögzített céloknak megfelelő felhasználásáról.

7.7.Az alapítványi vagyon felhasználásának módját a Kuratórium jogosult meghatározni, összhangban az alapítványi célkitűzésekkel, melynek során figyelemmel kell lennie arra, hogy az alapítvány kérelemre, vagy pályázat útján támogatást nyújthat, költségek megtérítését vállalhatja.

7.8. A Kuratórium akkor határozatképes, ha azon három tagja jelen van. A kuratórium döntéséhez három kuratóriumi tag egybehangzó szavazata szükséges.

7.9. A Kuratórium szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik. A kuratórium üléseit az elnök hívja össze a napirend megjelölésével, a tervezett időpont előtt legalább 3 nappal. Az ülés összehívása történhet szóban, telefonon, faxon, elektronikus vagy levélben. A kuratórium üléseit a kuratóriumi tagok felváltva vezetik.

7.10. A Kuratórium tagjai jelenlétüket a jegyzőkönyv mellékletét képező jelenléti íven aláírásukkal igazolják. A Kuratórium döntéseit nyílt szavazással hozza.

7.11 Az Alapítvány éves beszámolóját a Kuratórium fogadja el.

7. 12. A kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés    nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

7.13. Az Alapítvány Kuratóriumának döntéseivel kapcsolatosan papíralapú nyilvántartást kell vezetni, amely sorszám szerint rendezve tartalmazza a határozatokat és mellékleteiket.

7.14. A kuratórium működése során hozott döntéseket határozatként írásba kell foglalni és folyamatos sorszámmal kell ellátni. A határozatok melléklete a kuratóriumi ülésről készült emlékeztető. Az emlékeztető tartalmazza a testületi ülés helyét, időpontját, a jelenlevők felsorolását, aláírását, a döntést támogatók és ellenzők számarányát (lehetőleg személyét is), a döntés hatályát. A nyilvántartás vezetéséért az elnök felelős.

7.15. A döntéseket, határozatokat kézbesíteni kell személyesen, vagy postai úton azoknak, akiket az érint. Ezen túl az a határozatról összefoglalót kell elhelyezni az Alapítvány székhelyén.

7.16. A kuratórium évenként köteles beszámolni az alapítóknak az alapítvány tevékenységéről.

7.17.Amennyiben a kuratórium tevékenysége az alapítvány céljait veszélyezteti, az alapítók a kuratóriumot visszahívhatják, helyette új kuratóriumot jelölhetnek ki.

8. Az alapítvány megszűnése

Az alapítvány megszűnik a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyve 74/E § (2)-(6) bekezdésében meghatározott esetekben.

Amennyiben az alapítvány megszűnik, úgy megszűnésekor meglévő alapítványi vagyont, az alapítvány által támogatott intézmény, vagy más hasonló célú alapítvány támogatására kell felhasználni.

9. Az alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben

a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény továbbá a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény rendelkezései irányadóak.

10. Az alapítók nyilatkozata

Az alapítók kijelentik, hogy az alapítvány pártoktól független, azoktól támogatást nem kap, országgyűlési képviselőjelöltet nem állított és nem támogatott. Az alapítók az alapító okiratban kizárják azt, hogy az alapítvány pártokkal bármilyen kapcsolatban álljon, azoktól támogatást kapjon, továbbá kizárja azt, hogy országgyűlési képviselőjelöltet állítson vagy támogasson.

Budapest, 2013. 08.  hó   15.  nap

Dr. Göncz Kinga Mária sk., Göncz Benedek sk., Göncz Annamária sk., Dr. Göncz Dániel sk.

alapítók

A jelen Alapító okiratot készítettem és ellenjegyzem

Budapesten, 2013. 08.  hó   15.  napján

dr. Hargitai László ügyvéd

Tovább az oldalra

Göncz Árpád (1922 - 2015) a XX. századi magyar demokratikus mozgalmak kiemelkedő szereplője.

Fiatalemberként, frissen végzett jogászként részese a nyilasok elleni fegyveres ellenállásnak, 1945-től a kisgazda pártban kezdi politikai tevékenységét. A párt betiltása után fizikai munkásként dolgozik. Az 1956-os forradalom után a Bibó-per másodrendű vádlottjaként életfogytiglani börtönre ítélik. 1963-ban amnesztiával szabadul. Fordítóként kezd új pályát, az angol-amerikai irodalom egyik legnevesebb fordítójaként válik ismertté. Ezt követően indul saját írói munkássága. A Magyar Írók Szövetségében 1981-től a műfordítói szakosztály elnöke, majd 1989-től 90-ig a szövetség elnöke.

A demokratikus ellenzék tevékenységében kezdetektől részt vesz 1990-ben a szabad választások után a Magyar Köztársaság első elnöke (1990-1995, 1995-2000).

Közvetlen személyisége, rendkívüli nyitottsága, megalkuvás nélküli, kikezdhetetlen erkölcsi tartása, feleségével, Göntér Zsuzsannával közös, mély szociális érzékenysége állnak máig töretlen népszerűsége mögött.