Születésnap

Jobbágy Tibor

galamus.hu

Két- háromszázan lehettünk a Vérhalom téren. A forgalmat sem terelték el, az autóknak, buszoknak csak kicsit kellett lassítaniuk, de azért továbbra is közlekedtek. Néhány perccel négy óra előtt a villa erkélyén megjelent valaki, és letakarította a havat. A nap még fent volt, a felhőtlen ég ellenére a szmog miatt rendkívül bágyadtan sütött. A hőmérséklet mínusz 4-5 fok körül volt. Az emberek türelmesen vártak. Aztán megjöttek a politikusok, először Bauer Tamás, majd Kuncze Gábor, utána Gyurcsány Ferenc. Konrád György is jelen volt, de őt nem láttam.

Aztán Bródy János rázendített, megszólalt a „Ha én rózsa volnék”. Nagyon rekedt volt, zenei élménynek igazán nem volt különösebb. A hangulat azonban emelkedett volt, és ez az alkalomnak szólt. Az emberek bekapcsolódtak, és együtt énekeltek Bródyval. Aztán taps, és egyszer csak kinyílt az erkélyajtó, majd felesége oldalán megjelent Göncz Árpád. Hatalmas taps, és kórusban szólt az „Árpi bácsi”.

Elgondolkoztam rajta, hogy egy embert Árpi bácsiként is lehet nemcsak szeretni, de egyúttal tisztelni is. Csak attól függ, hogy kiről van szó. Ez a szeretet és tisztelet hatotta át a rövid rendezvényt, idézett elő elhomályosodó tekinteteket. És eközben Árpi bácsi két kezét összekulcsolva emelte magasba, és köszöntötte a megjelenteket. Már bement a szobába, de a szűnni nem akaró tapsra még egyszer visszajött.

„Boldog, boldog, boldog születésnapot, kívánjuk, hogy legyen még sok ilyen szép napod” – énekelték sokan, befejezésül.

Szép volt és megható.

Tovább az oldalra

Göncz Árpád (1922 - 2015) a XX. századi magyar demokratikus mozgalmak kiemelkedő szereplője.

Fiatalemberként, frissen végzett jogászként részese a nyilasok elleni fegyveres ellenállásnak, 1945-től a kisgazda pártban kezdi politikai tevékenységét. A párt betiltása után fizikai munkásként dolgozik. Az 1956-os forradalom után a Bibó-per másodrendű vádlottjaként életfogytiglani börtönre ítélik. 1963-ban amnesztiával szabadul. Fordítóként kezd új pályát, az angol-amerikai irodalom egyik legnevesebb fordítójaként válik ismertté. Ezt követően indul saját írói munkássága. A Magyar Írók Szövetségében 1981-től a műfordítói szakosztály elnöke, majd 1989-től 90-ig a szövetség elnöke.

A demokratikus ellenzék tevékenységében kezdetektől részt vesz 1990-ben a szabad választások után a Magyar Köztársaság első elnöke (1990-1995, 1995-2000).

Közvetlen személyisége, rendkívüli nyitottsága, megalkuvás nélküli, kikezdhetetlen erkölcsi tartása, feleségével, Göntér Zsuzsannával közös, mély szociális érzékenysége állnak máig töretlen népszerűsége mögött.