Névadó Ünnepség

Göncz Árpád Városközpont

2016. szeptember 27.

Mint ismeretes, a Fővárosi Közgyűlés Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat előterjesztése alapján hozzájárulását adta ahhoz, hogy kerületünk a meglévő négy városrész mellett egy újabbat hozzon létre, amellyel a XX. századi magyar demokratikus mozgalmak kiemelkedő személyiségének, Göncz Árpád író, műfordító, a harmadik Magyar Köztársaság első elnökének állít emléket.

Göncz Árpád Városközpont, XIII. kerület

A szeptember 27-én, az Árpád híd metróállomás észak-pesti kijáratánál megrendezett névadó ünnepségen a kerület országgyűlési képviselői mellett megjelentek  a fővárosi és a kerületi önkormányzat képviselői, Göncz Árpád családtagjai, a Göncz Árpád Alapítványnak, valamint a névadó egykori pályatársainak, barátainak és tisztelőinek, valamint a kerület lakosainak reprezentánsai is.

Az esemény alkalmából a kerületi önkormányzat képviseletében dr. Tóth József polgármester mondott névadó beszédet, amelyben Göncz Árpád alakját, és politikai hagyatékát méltatva – többek között – a következőket mondotta. – Göncz Árpád egész életében a közösség ügyét szolgálta, példát adva  a bibói elvek alkalmazhatóságára. Egyéniségének titkát a stílus és a személyiség egységében jelölhetjük meg. Azért tudott hatni az emberekre, mert erkölcsi nagysága, kisugárzása vitathatatlan volt. Azok közé a kevesek közé tartozott, akiket nem vakított el a hatalom. A legmagasabb állami vezetőként is egyszerű közember tudott maradni. Hitt abban, hogy Magyarországon van esély a demokratikus jogállam és a jóléti társadalom létrehozására. „Akit a nép a szívébe zár, nem hal meg soha” – idézte Váci Mihályt a polgármester, majd a következő szavakkal zárta beszédét. – Büszke vagyok arra a megtiszteltetésre, hogy én avathatom fel kerületünk új városrészét, amely sokunk példaképének nevét viseli az elkövetkező évtizedekben.  Biztos vagyok abban, hogy az Árpád híd pesti hídfőjének környezetében, sokmilliárdos beruházással hamarosan létrejövő új városmag és környezete méltó emléket állít a ma is köztiszteletnek és közszeretetnek örvendő alkotóművésznek, politikusnak és embernek, Göncz Árpádnak.

Kéri László politológus, a XIII. kerület díszpolgára  ünnepi beszédében emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy Göncz Árpád köztársasági elnökként is az egyszerű emberek szolgálatát állította tevékenységének középpontjába. A huszonhat éve tartó rendszerváltás folyamatának egyetlen olyan politikusa volt, aki élete végéig megőrizte népszerűségét, és aki 68 éves korában történt kinevezését követően rövid idő alatt Közép-Kelet-Európa egyik legtekintélyesebb politikai vezetőjévé vált. – Jól döntött a XIII. kerület, amikor új városrészt nevezett el Göncz Árpádról – jelentette ki Kéri László.

Dr. Gulyás András, a Göncz Árpád Alapítvány elnöke a városrész névadóját méltatva hangsúlyozta: Göncz Árpád egész életútja során példát mutatott arra, hogy hogyan lehetünk magyarként európaiak, európai polgárokként magyarok.

Az esemény résztvevői megtekintettek egy részletet a Göncz Árpádról készült portréfilmből, majd egy korabeli tudósítást láthattak a köztársasági elnök beiktatását követő első beszédéről. Ekkor hangzott el máig gyakran idézett kijelentése: „Én azoknak a szolgája akarok lenni, akiknek nincs szolgájuk..”  Hegedűs D. Géza Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész Eörsi István Göncz Árpádnak írott Még feljebb! című írását mondta el, majd a Fővárosi Önkormányzat főpolgármester-helyettese, Szalay-Bobrovniczky Alexandra lépett a mikrofonhoz,  elmondva, hogy ő éppen hároméves volt, amikor Göncz Árpád elfoglalta a köztársasági elnöki széket. – Budapest fejet hajt a rendszerváltozásban meghatározó szerepet játsző államférfi emléke előtt – jelentette ki a főpolgármester-helyettes.

Az ünnepi beszédek elhangzását követően Göncz Árpád családtagjai és dr. Tóth József polgármester leleplezték a Göncz Árpád emlékkövet, amelynél ezt követően a jelenlévők elhelyezték az emlékezés és a tisztelet virágait. Az esemény az esti órákban a Radnóti Miklós Művelődési Központban megrendezett ünnepi rendezvénnyel zárult, ahol  dr. Tóth József  polgármester méltatta Göncz Árpád példáját, majd Tarlós István főpolgármester elevenítette fel a néhai köztársasági elnök alakját, életútját, munkásságának jelentősebb állomásait. Mint elhangzott, a főváros vezetése tervezi, hogy  az Árpád híd metrómegálló elnevezését is megváltoztatják az új városrész névadójára. Ezt követően a család nevében Göncz Kinga mondott köszönetet a XIII. kerületi önkormányzatnak, és mindazoknak, akiknek részük volt édesapja emlékének megörökítésében. A beszédek elhangzása után a kerület  díszpolgára, Koncz  Zsuzsa adott nagy tetszéssel fogadott koncertet.

http://www.budapest13.hu/

A XIII. kerületi kábeltévé videofelvételt készített az eseményről:

http://media13.hu/tv13-160928.html 

Kapcsolódó galériák

Tovább az oldalra

Göncz Árpád (1922 - 2015) a XX. századi magyar demokratikus mozgalmak kiemelkedő szereplője.

Fiatalemberként, frissen végzett jogászként részese a nyilasok elleni fegyveres ellenállásnak, 1945-től a kisgazda pártban kezdi politikai tevékenységét. A párt betiltása után fizikai munkásként dolgozik. Az 1956-os forradalom után a Bibó-per másodrendű vádlottjaként életfogytiglani börtönre ítélik. 1963-ban amnesztiával szabadul. Fordítóként kezd új pályát, az angol-amerikai irodalom egyik legnevesebb fordítójaként válik ismertté. Ezt követően indul saját írói munkássága. A Magyar Írók Szövetségében 1981-től a műfordítói szakosztály elnöke, majd 1989-től 90-ig a szövetség elnöke.

A demokratikus ellenzék tevékenységében kezdetektől részt vesz 1990-ben a szabad választások után a Magyar Köztársaság első elnöke (1990-1995, 1995-2000).

Közvetlen személyisége, rendkívüli nyitottsága, megalkuvás nélküli, kikezdhetetlen erkölcsi tartása, feleségével, Göntér Zsuzsannával közös, mély szociális érzékenysége állnak máig töretlen népszerűsége mögött.