Meghatározó élmény

2015. február 10.

Tisztelt Elnök Úr!                                                                                                     

Engedje meg, hogy születésnapja alkalmából nagy tisztelettel köszöntsem!

Életre szóló, nagy megtiszteltetés volt 1990-ben, Székesfehérváron, a legutolsó előfelvételis sorkatonák egyikeként, eskümondó katonaként kezet fognom Önnel és az azt követő fogadáson néhány szót váltani.

Akkor 19 éves voltam, ma 43, családapa.

Pár percre találkoztunk, de azt gondolom, az Önből áradó emberség ez alatt a pár perc alatt is „fertőző” lehetett. Életem egyik meghatározó élménye volt, talán ennyi értelme mégis volt annak az egy évnek…

Azt gondolom, nem ugyanez az ember lennék most e nélkül a találkozás nélkül!

Még egyszer köszönök mindent! Nagyon jó egészséget, jó pihenést, jó gondolatokat és sok örömet kívánok Önnek!

Tisztelettel:
Podonyi János

Tovább az oldalra

Göncz Árpád (1922 - 2015) a XX. századi magyar demokratikus mozgalmak kiemelkedő szereplője.

Fiatalemberként, frissen végzett jogászként részese a nyilasok elleni fegyveres ellenállásnak, 1945-től a kisgazda pártban kezdi politikai tevékenységét. A párt betiltása után fizikai munkásként dolgozik. Az 1956-os forradalom után a Bibó-per másodrendű vádlottjaként életfogytiglani börtönre ítélik. 1963-ban amnesztiával szabadul. Fordítóként kezd új pályát, az angol-amerikai irodalom egyik legnevesebb fordítójaként válik ismertté. Ezt követően indul saját írói munkássága. A Magyar Írók Szövetségében 1981-től a műfordítói szakosztály elnöke, majd 1989-től 90-ig a szövetség elnöke.

A demokratikus ellenzék tevékenységében kezdetektől részt vesz 1990-ben a szabad választások után a Magyar Köztársaság első elnöke (1990-1995, 1995-2000).

Közvetlen személyisége, rendkívüli nyitottsága, megalkuvás nélküli, kikezdhetetlen erkölcsi tartása, feleségével, Göntér Zsuzsannával közös, mély szociális érzékenysége állnak máig töretlen népszerűsége mögött.