ÖT KEDVENC FORDÍTÁSUNK GÖNCZ ÁRPÁDTÓL

Életének 94. évében, családja körében meghalt Göncz Árpád politikus, író, műfordító, a rendszerváltáskor létrejött harmadik magyar köztársaság első államfője, első évtizedének egyik legfontosabb politikusa.

2015. október 06. konyvesblog

Fotó: MTI/Cseke Csilla

Göncz Árpád a börtönévek alatt tanult meg angolul - a Bibó-per másodrendű vádlottjaként 1958. augusztus 2-án életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, a büntetésből több mint hat évet töltött le, 1963-ban szabadult amnesztiával. Első fordítása 1964-ben jelent meg: ez a Szombat délután című Huxley-novella volt A lángész és az istennő című kötetből. Rengeteg ma már klasszikusnak számító művet fordított magyarra, Hemingwaytől például a Vándorünnepet, Mary Shelley-től a Frankensteint, William Golding több művét, de fordított krimit (Agatha Christie: N vagy M) és gyerekkönyvet is (Don Freeman: Pitypang, a hiú oroszlán).

Fordítási listáján jobbnál jobb művek szerepelnek, mi azonban most megpróbáltuk kiválasztani azt az ötöt, amelyek nekünk a legemlékezetesebbek:
 
J. R. R. Tolkien:  A Gyűrűk Ura

Göncz Árpád nevéhez fűződik a Magyarországon 1981-ben kiadott A Gyűrűk Ura fordításának befejezése, melynek első 11 fejezetét Réz Ádám fordította. Erről néhány évvel ezelőtt így nyilatkozott: „(...) terjedelmében ez volt a legnagyobb mű, amit valaha fordítottam. Réz Ádám kezdte el a munkát, de aztán megbetegedett, s utána sokáig senki nem nyúlt a szöveghez. A fordítást egy szuszra, három és fél hónap alatt végeztem el, teljes magányban. Ennyi idő és ilyen megfeszített munka után nem csoda, ha az ember nemcsak a regényt, hanem a szerzőjét is megismeri. Egy idő után tudtam azt is, hogy ahhoz képest, ahol tartok, milyen lesz a tizedik mondat. Megmondom őszintén, ha beteg vagyok, most is ezt a könyvet veszem elő, mert bár a fordítás idején már untam és fárasztott, ma is igen érdekes és szórakoztató olvasmánynak tartom”.

Arthur C. Clarke: 2001. Űrodisszeia

Arthur C. Clarke és Stanley Kubrick 1964-ben elhatározta, hogy elkészíti minden idők legjobb SF-filmjét, Göncz Árpád jóvoltából pedig a magyar olvasók előtt is új megvilágításba került a Föld történelme. Göncz fordítása olyan emlékezetesre sikerült, hogy több mint 40 éve senki nem forszírozta az újrafordítást. Legutóbb a Metropolis Media jelentette meg a könyvet az eredeti szöveget extrákkal kiegészítve.

William Faulkner: A hang és a téboly

Göncz Árpád fordítási listáján több Faulkner is szerepel, ezek közül is a leghíresebb talán A hang és a téboly, melyben a Compson család tragikus története több narrátor elbeszéléséből bomlik ki előttünk. A család három fia ugyanazt a történetet meséli el három különböző nézőpontból, melyet a regény végén - kvázi negyedik hangként - az író egyes szám harmadik személyű narrációi egészítenek ki.  

E. L. Doctorow: Ragtime

„Csak egyetlen küzdelem van, a szabadság lángja próbál világosságot lopni a földi élet csúf sötétjébe.” A szabadság lángja Doctorow egyik leghíresebb művében a 20. századi Amerikába próbált világosságot lopni, fényében pedig olyan legendás figurák fürdőztek, mint Houdini, Ford vagy Freud. Göncz fordításában a ragtime nemcsak a füstös lokálokban, de a papíron is lüktet.

John Updike: Szegényházi vásár

Összesen nyolc Updike-fordítás fűződik a nevéhez, köztük olyan művek, mint a Gyere hozzám feleségül, A kentaur vagy Az eastwicki boszorkányok, de Updike Nyúl-köteteiből is kettőt (Nyúlháj, Nyúlketrec) ő fordított. Göncz fordította a Szegényházi vásár című kisregényt, amely lényegében meghozta az amerikai írónak a világhírt. A történet a menhelyi öregek világába visz, akik minden évben egyszer bazárt rendeznek maguk készítette apróságokból. A kötet fülszövege is a műfordítót idézi: “Csudálatos (...), hogy az alig huszonhat éves író ilyen mélyen ismerte, ennyire megértette nemcsak tulajdon kortársait, hanem nagyszülei nemzedékét is. Csudálatos, mert a Szegényházi vásárral a világirodalom öregekről írott legszebb könyveinek egyikét adta kezünkbe.”

Tovább az oldalra

Göncz Árpád (1922 - 2015) a XX. századi magyar demokratikus mozgalmak kiemelkedő szereplője.

Fiatalemberként, frissen végzett jogászként részese a nyilasok elleni fegyveres ellenállásnak, 1945-től a kisgazda pártban kezdi politikai tevékenységét. A párt betiltása után fizikai munkásként dolgozik. Az 1956-os forradalom után a Bibó-per másodrendű vádlottjaként életfogytiglani börtönre ítélik. 1963-ban amnesztiával szabadul. Fordítóként kezd új pályát, az angol-amerikai irodalom egyik legnevesebb fordítójaként válik ismertté. Ezt követően indul saját írói munkássága. A Magyar Írók Szövetségében 1981-től a műfordítói szakosztály elnöke, majd 1989-től 90-ig a szövetség elnöke.

A demokratikus ellenzék tevékenységében kezdetektől részt vesz 1990-ben a szabad választások után a Magyar Köztársaság első elnöke (1990-1995, 1995-2000).

Közvetlen személyisége, rendkívüli nyitottsága, megalkuvás nélküli, kikezdhetetlen erkölcsi tartása, feleségével, Göntér Zsuzsannával közös, mély szociális érzékenysége állnak máig töretlen népszerűsége mögött.