Így köszöntötték a 90 éves Göncz Árpádot

2012. február 10.

Gépnarancs

Énekléssel köszöntötték háza előtt Göncz Árpádot, 90. születésnapja alkalmából.

MSZP: Göncz még mindig reményt ad

Legmélyebb tiszteletét és megbecsülését kifejezve köszöntötte 90. születésnapja alkalmából az MSZP Göncz Árpádot, aki a szocialisták szerint államfőként a nemzeti egységet képviselte itthon és külföldön egyaránt.

“A Harmadik Magyar Köztársaság első elnökeként olyan rendkívüli személyiséget és nagyszerű embert ünnepelünk ma, akinek nem csupán papírmunka volt Magyarországot képviselni, aki küldetését beteljesítve valóban a nemzeti egységet képviselte itthon és külföldön egyaránt, akinek köszönhetően Magyarország mindannyiunk közös otthona volt” – áll Mesterházy Attila MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében. Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint Göncz Árpád elnöksége idején Magyarország fel tudta küzdeni magát a feltörekvő demokráciák sorába, ahol tisztelték a személyiség- és szabadságjogokat, ahol érvényt szereztek a jogállamnak.

“Születésnapja azonban sajnos épp ennek a korszaknak a lezárásával esik egybe. A remény ugyanakkor még él. Ennek éppen ő adja a legszebb példáját, hiszen munkássága és egész élete biztatást jelent mindazoknak, akik hisznek a Negyedik Magyar Köztársaság megteremtésének a lehetőségében” – zárulnak Mesterházy Attila köszöntő sorai.

LMP: Göncz mindig a jó oldalon állt

Az LMP is köszöntötte születésnapja alkalmából a 90 éves Göncz Árpádot, aki – mint írták – azon kevesek közé tartozott, akik úgy vettek részt a magyar történelem alakításában, hogy mindig a jó oldalon álltak.

A második világháború alatt részt vett az antifasiszta ellenállásban, 1945 után a kommunista hatalomátvétellel leginkább szembehelyezkedő Független Kisgazdapártban politizált, 1956-ban pedig Bibó István mellett vett részt a forradalomban. Műfordítóként rengeteget tett azért, hogy a világtól elzárt ország a legszebb magyar nyelven olvashassa a kortárs világirodalom műveit. A nyolcvanas évektől pedig részt vett a szerveződő ellenzék munkájában – emlékeztet az MTI-hez eljuttatott közleményében az ellenzéki párt.

Hozzáteszik: Göncz Árpád köztársasági elnökké választásával lehetővé vált, hogy az új demokratikus köztársaság ne csak egyszerűen a pártállami diktatúra tagadására, hanem a magyar demokratikus hagyományokra is épüljön. Államfőként ő sem volt tévedhetetlen, ám szerénységével, közvetlenségével, szerethetőségével rengeteget tett azért, hogy a szabadelvű demokrácia mélyebb gyökeret találjon a magyarok lelkében – írja az LMP.

Schmitt Pál Helsinkiből telefonon köszöntötte a volt államfőt

Kiss Norbert, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) társadalmi kapcsolatokért felelős hivatalvezetője arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az államfő elsősorban jó egészséget kívánt a rendszerváltás utáni első köztársasági elnöknek, emellett tolmácsolta a Finnországban zajló informális államfői tanácskozáson résztvevő Tarja Halonen finn, Andris Berzins lett, Heinz Fischer osztrák, Danilo Türk szlovén, Giorgio Napolitano olasz, Anibal Cavaco Silva portugál, és Christian Wulff német köztársasági elnök jó kívánságait is. Göncz Árpád író, műfordító, Magyarország 1990 és 2000 közötti köztársasági elnöke pénteken ünnepli kilencvenedik születésnapját.

Kósa Lajos: Göncz ma is hiteles

Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke szerint Göncz Árpád úgy élt és él jelenleg is mindenki fejében, mint nagyon kedves, laikus, civil attitűddel rendelkező értelmiségi. Hozzátette: első köztársasági elnökként megnyerő személyiségével szerzett népszerűséget.

Azt mondta: a volt köztársasági elnök attól hiteles ma is, hogy nincs olyan érzésünk, mintha “valami svindli lenne a dologban”. Az egykori államfő “már zavarba ejtően volt önmaga”, ami hatalmas teljesítmény egy ilyen hosszú politikai karrier esetén – tette hozzá Kósa Lajos.

A Fideszes politikus kiállt amellett, hogy a köztársasági elnöknek lehessen politikai véleménye. Kósa Lajos szerint Göncz Árpádot a “történelmi leckében a pozitív szereplők” közé fogják sorolni.

Pető Iván: Göncz sokkal inkább volt civil, mint politikus

Pető Iván, az SZDSZ egykori elnöke szerint a rendszerváltás óta nem volt Göncz Árpádhoz hasonló népszerűségű politikus Magyarországon. Mint elmondta: Göncz Árpád olyan kívánt lenni elnökként, mint magánemberként volt. Civil ember akart maradni, nem akart politikusnak látszani, nem is viselkedett politikusként – tette hozzá.

Pető Iván szerint döntő részben személyiségéből adódott a népszerűsége, bár az akkori politikai helyzet is segített neki. A volt pártelnök szerint a mindenkori államfőnek napi, pártpolitikai ügyekben nem lenne szabad megnyilvánulnia.

Az SZDSZ egykori elnöke szerint 1989-ben senki sem akart erőszakos rendszerváltást, csak a “későn ébredő magyarok akartak forradalmat”. Göncz Árpád, noha 6 évet ült börtönben 1956 után, semmilyen indulatot nem érzett az előző rendszer kiszolgálóival szemben – tette hozzá Pető Iván.

Pető Iván, az SZDSZ egykori elnöke szerint a rendszerváltás óta nem volt Göncz Árpádhoz hasonló népszerűségű politikus Magyarországon. Mint elmondta: Göncz Árpád olyan kívánt lenni elnökként, mint magánemberként volt. Civil ember akart maradni, nem akart politikusnak látszani, nem is viselkedett politikusként – tette hozzá.

Pető Iván szerint döntő részben személyiségéből adódott a népszerűsége, bár az akkori politikai helyzet is segített neki. A volt pártelnök szerint a mindenkori államfőnek napi, pártpolitikai ügyekben nem lenne szabad megnyilvánulnia.

Az SZDSZ egykori elnöke szerint 1989-ben senki sem akart erőszakos rendszerváltást, csak a “későn ébredő magyarok akartak forradalmat”. Göncz Árpád, noha 6 évet ült börtönben 1956 után, semmilyen indulatot nem érzett az előző rendszer kiszolgálóival szemben – tette hozzá Pető Iván.

Katona Tamás: Göncz Árpád viselkedése követendő példa

Katona Tamás egykori MDF-es politikus megfogalmazása szerint Göncz Árpádot börtönben lehetett tartani, kézben kevésbé. Az Antall-kormány egykori külügyi államtitkára hozzátette: követendő példa lett Göncz Árpád rokonszenves viselkedése.

Katona Tamás emlékeztetett rá, hogy az SZDSZ javaslatára csökkent jelentősen a mindenkori köztársasági elnök jogköre, ám szerinte minél kevesebb politikai joga van az államfőnek, “annál nagyobb az erkölcsi tekintélye”.

A konferencia második felében Gombár Csaba politológus, Lator László költő, műfordító és Rainer M. János történész elevenítette fel a volt államfő rendszerváltás előtti pályafutását és irodalmi munkásságát.

Lator: Göncz beszédei műalkotások voltak

Lator László a beszélgetés során méltatta a volt államfő irodalmi munkásságát, politikai beszédeit pedig műalkotásoknak nevezte. Rainer M. János történész áttekintést adott a volt államfő 1945 utáni kisgazdapárti politizálásáról, az 1956 utáni börtönéveiről és a rendszerváltást megelőző munkásságáról.

Gombár Csaba politológus Bibó István 56-os államminiszterhez hasonlította a volt államfőt, akiről véleménye szerint “a háttérben ugyancsak lekicsinylően beszéltek”. A Magyar Rádió egykori elnöke azt mondta, Göncz Árpádtól soha nem kapott utasításokat.

Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság alapítója és első elnöke tartotta a konferencia záróbeszédét. A volt SZDSZ-es képviselő az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy Göncz Árpád íróként lett a köztársaság elnöke, ezért “hallatlan érzéke volt ahhoz, hogy mit és hogyan mondjon”. Hozzátette: a volt államfő “szilveszteri beszédeire odafigyeltek, mert fontos volt, amiket mondott”. A volt SZDSZ-es politikus szerint az “íróság adta meg neki azt a keretet, amivel meg tudta teremteni magát és a köztársasági elnöki funkció méltóságát a magyar politikában”.

Álláspontja szerint Göncz Árpád utódai közül Sólyom László volt az, aki megszólalásaival – ha nem is a napi politika szintjén – de megpróbálta a politikát befolyásolni és irányt mutatni. Kőszeg Ferenc hozzátette: Göncz Árpád “nem lépte túl alkotmányos hatáskörét, hanem a demokrácia és a jogállam védelmében, és majdnem minden alkalommal nagyon helyesen szólalt meg politikai kérdésekben”.

A Göncz Árpád 90. születésnapja tiszteletére rendezett konferencián több volt SZDSZ-es politikus vett részt hallgatóként, mások mellett Horn Gábor volt ügyvivő, Ikvai-Szabó Imre egykori főpolgármester-helyettes, Világosi Gábor korábbi belügyi államtitkár és Bálint György, volt SZDSZ-es képviselő is, akit Bálint gazdaként ismer a közvélemény.

A volt államfő azonosult az ország minden polgárával

Göncz Árpád volt köztársasági elnök “azonosult az ország minden polgárával”, igazi “néppolitikusként” viselkedett minden helyzetben – mondta Kende Péter történész a volt államfő 90. születésnapja alkalmából a köztársaságról szervezett konferencián, pénteken Budapesten.

Rámutatott: “Göncz Árpád neve szorosan összeforrt a harmadik Magyar Köztársasággal”, ő maga pedig “minden szempontból nemcsak méltó, hanem rátermett is volt erre a tisztségre, amelyhez emberi tartás is kell”.

A történész egy videó bejátszásban arról beszélt, hogy Göncz Árpád 1956-ban veszélyes szerepet vállalt Bibó István államminiszter segítőtársaként, és az ellenzéki memorandum indiai követségre juttatásában is közreműködött, többi között emiatt ítélték életfogytiglani börtönbüntetésre. 1963-ban az általános amnesztiával szabadult, ezután fordítói munkát vállalt, majd drámaíró lett.

Majtényi László alkotmányjogász azt mondta: 1989-1990-ben “volt kapcsolat a magyar történelmi múlt és a jogállam forradalma között”, amelyet 1848-tól az 1946-os köztársasági alaptörvényen keresztül az 1989-1990-es alkotmányozásig lehet nyomon követni.

Annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy a politikai bal- és jobboldal jövőbeni megegyezésével új alkotmány születhet a későbbiekben. Felhívta a figyelmet arra, hogy “az eltelt húsz évre nem tekinthetünk egyetlen egységként”, az elmúlt 20 év története azonban szerinte “alkotmányos rendbe illeszkedett”, szemben a mai “hitvallásos alaptörvénnyel”.

Ádám Zoltán közgazdász előadásában úgy látta: a politikai elit a rendszerváltás utáni 20 évben jelentős eredményeket ért el, de elkövetett sok hibát is. Utalt arra, hogy a 2010-ig tartó gazdasági kormányzás idején “Magyarország nem egy bóvli kategóriába sorolt ország volt”, de “nem szeretné a 2010-ig tartó időszak elitjét sem felmenteni”.

Felidézte, hogy a 2010-es választásokon a liberális demokrácia és a baloldal is “elveszítette legitimációját”. Ennek egyik okaként említette, hogy a liberális demokrácia nem tudta megoldani a társadalmi problémákat. Véleménye szerint az ország előző vezetése a nagy reformokkal összefüggésben nem gondolta végig azt, hogy azok alkalmazhatóak-e a magyar társadalomban, és “ha súlyos áldozatok árán végrehajtják” őket, fenntarthatóak lesznek-e hosszú távon.

Közlése szerint 2010-ig a hatalomnak nem sikerült megbirkóznia egyebek mellett a gyűlöletbeszéddel és az egyház-finanszírozással összefüggő problémákkal, és a romákkal kapcsolatos kérdésekre sem tudott adekvát válaszokat adni.

Mink András történész kiemelte: “Trianon egyike azoknak a nagy magyar szakadékoknak, amellyel kapcsolatban a baloldal és jobboldal máig nem tud közmegegyezésre jutni”. Emlékeztetett arra, hogy a Trianon utáni antiliberalizmus bizonyos értelemben érthető volt, mert “a magyar nemzeti szupremácia nem fért össze a liberalizmussal”, ugyanis utóbbi nem kecsegtette akkor az embereket azzal, hogy a trianoni határok felülbírálhatók.

Megjegyezte: félmilliónyi, a középrétegekhez tartozó magyar menekült Trianon után az anyaországba. Úgy fogalmazott: ezt a réteget “kitették a saját történelméből (…), ez egy meghatározó probléma volt”, mert Trianon “az akkor létező magyar középosztály társadalmi szövetét is darabokra szaggatta. (…) Ezeket az embereket ugyan nem deportálták, de mégis valami jóvátehetetlenül elveszett”.

György Péter esztéta úgy fogalmazott: “ahol nincsen társadalom, ott nincs sem otthon, sem nemzet”. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy “a romakérdés nemzeti sorskérdés”, amelyet együtt kell megoldani, emiatt pedig párbeszédet kell folytatniuk a különböző politikai erőknek.

Göncz Árpád (Budapest, 1922. február 10. – ) József Attila-díjas magyar író, műfordító, politikus. Irodalmi munkássága elsősorban műfordításairól ismert, Göncz fordította a Gyűrűk Ura című regény jelentős részét magyarra. Az 1956-os forradalom után életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, 1963-ban szabadult. A második világháborút követően kisgazda, majd a rendszerváltás idején a Szabad Demokraták Szövetsége politikusa volt. 1990-ben tagja lett a rendszerváltás utáni első szabadon választott országgyűlésnek, amelynek első elnökévé is választották. Tisztsége okán betöltötte az ideiglenes köztársasági elnöki tisztséget, majd augusztusban a harmadik Magyar Köztársaság első elnökévé választották. Tisztségét 2000-ig viselte.

Tovább az oldalra

Göncz Árpád (1922 - 2015) a XX. századi magyar demokratikus mozgalmak kiemelkedő szereplője.

Fiatalemberként, frissen végzett jogászként részese a nyilasok elleni fegyveres ellenállásnak, 1945-től a kisgazda pártban kezdi politikai tevékenységét. A párt betiltása után fizikai munkásként dolgozik. Az 1956-os forradalom után a Bibó-per másodrendű vádlottjaként életfogytiglani börtönre ítélik. 1963-ban amnesztiával szabadul. Fordítóként kezd új pályát, az angol-amerikai irodalom egyik legnevesebb fordítójaként válik ismertté. Ezt követően indul saját írói munkássága. A Magyar Írók Szövetségében 1981-től a műfordítói szakosztály elnöke, majd 1989-től 90-ig a szövetség elnöke.

A demokratikus ellenzék tevékenységében kezdetektől részt vesz 1990-ben a szabad választások után a Magyar Köztársaság első elnöke (1990-1995, 1995-2000).

Közvetlen személyisége, rendkívüli nyitottsága, megalkuvás nélküli, kikezdhetetlen erkölcsi tartása, feleségével, Göntér Zsuzsannával közös, mély szociális érzékenysége állnak máig töretlen népszerűsége mögött.