Göncz Árpád emléktábla

Felavatták Göncz Árpád emléktábláját

2016. május 23.

nepszava.hu/MTI

Göncz Árpád gyermekei: (jobbról) Göncz Benedek, Göncz Annamária, Göncz Kinga, Göncz Dániel koszorút helyeznek el az emléktáblánál Fotó: Vajda József, Népszava

A megemlékezésen Rainer M. János történész hangsúlyozta, Göncz Árpád megtette, amit lehetett "1956-ban, a 80-as években, 1989-ben és utána is".  Bús Balázs (Fidesz-KDNP), a III. kerület polgármestere úgy fogalmazott, olyan emberre emlékeznek, akit noha komoly kihívások elé állított az élet, mindig képes volt emberségét megtartani.  Gulyás András, a Göncz Árpád Alapítvány kuratóriumi elnöke arról beszélt, hogy a néhai államfő életének legfontosabb eseményei kötődnek a Bécsi úti házhoz.

(A volt, és máig legnépszerűbb államfőt egyébként 1957-ben éppen május 23-án tartóztatták le „forradalmi tevékenysége miatt.”)

Kapcsolódó videók

Tovább az oldalra

Göncz Árpád (1922 - 2015) a XX. századi magyar demokratikus mozgalmak kiemelkedő szereplője.

Fiatalemberként, frissen végzett jogászként részese a nyilasok elleni fegyveres ellenállásnak, 1945-től a kisgazda pártban kezdi politikai tevékenységét. A párt betiltása után fizikai munkásként dolgozik. Az 1956-os forradalom után a Bibó-per másodrendű vádlottjaként életfogytiglani börtönre ítélik. 1963-ban amnesztiával szabadul. Fordítóként kezd új pályát, az angol-amerikai irodalom egyik legnevesebb fordítójaként válik ismertté. Ezt követően indul saját írói munkássága. A Magyar Írók Szövetségében 1981-től a műfordítói szakosztály elnöke, majd 1989-től 90-ig a szövetség elnöke.

A demokratikus ellenzék tevékenységében kezdetektől részt vesz 1990-ben a szabad választások után a Magyar Köztársaság első elnöke (1990-1995, 1995-2000).

Közvetlen személyisége, rendkívüli nyitottsága, megalkuvás nélküli, kikezdhetetlen erkölcsi tartása, feleségével, Göntér Zsuzsannával közös, mély szociális érzékenysége állnak máig töretlen népszerűsége mögött.