Felavattuk a Göncz Árpád utcát és a Bibó István teret

2016. október 22-én avatta fel a város ünnepélyes keretek között a Göncz Árpád utcát és a Bibó István teret, melyek épp a Városházánál találkoznak. "Nehezen találhattunk volna alkalmasabb pillanatot az avatásra, mint október 23-a előestéjét, hiszen a névadók életének is egyik döntő fordulópontja volt a forradalom" - mondta Wittinghoff Tamás Budaörs polgármestere ünnepi beszédében.

http://www.budaors.hu 2016. október 23.

2016. október 22-én avatta fel a város ünnepélyes keretek között a Göncz Árpád utcát és a Bibó István teret, melyek épp a Városházánál találkoznak. "Nehezen találhattunk volna alkalmasabb pillanatot az avatásra, mint október 23-a előestéjét, hiszen a névadók életének is egyik döntő fordulópontja volt a forradalom" - mondta Wittinghoff Tamás Budaörs polgármestere ünnepi beszédében.

   

Az eseményen megjelent a Göncz-család több tagja, köztük dr. Göncz Kinga korábbi miniszter, Európa Parlamenti képviselő is. Bibó István gyermekei már korábban elígérkeztek más ’56-os programra, ők üzenetben köszöntötték az ünnepség résztvevőit. 

A rendezvényen elsőként Bibó István és Göncz Árpád gondolataiból olvastak fel a Budaörsi Latinovits Színház művészei (Páder Petra, Böröndi Bence és Chován Gábor). Többek között felidézték híres mondását, miszerint a szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem.  Ezt követően Wittinghoff Tamás polgármester tartott ünnepi beszédet, amelyben elmondta, hogy az utcák elnevezéséről már korábban döntött a város képviselő-testülete, ám az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójához közeledve úgy döntöttek, hogy az ünnepnap előestéjén avatják fel a Göncz Árpád utcát és a Bibó István teret.

A két névadó sorsa ugyanis 1956-ban fonódott össze végleg: együtt küzdöttek, hogy a világ megtudja az igazságot, mi is történik valójában Magyarországon – emlékeztetett a polgármester Együtt ítélték el őket, Bibó volt az elsőrendű, Göncz a másodrendű vádlott, mindketten súlyos börtönbüntetést kaptak, és együtt raboskodtak. 

Sorsuk most itt Budaörsön jelképesen is egybefonódik – mutatott rá -, hiszen a Göncz Árpádról elnevezett új utca éppen a Bibó térbe torkollik bele, pontosan ott, ahol az önkormányzat épülete áll. „Meggyőződésem, hogy nem erőltetett a párhuzam, ha azt állítom, mindkettőjük életének középpontjában állt a tágan értelmezett önkormányzatiság, vagyis annak a társadalmi berendezkedésnek a sürgetése, amelynek alapját a szabadon megválasztott testületek adják, és amelyek által a nép valóban önmagát kormányozza.” – mondta a polgármester. Bibó egy fogalmat is alkotott erre: a szabadság kis körei. Azokat az autonóm közösségeket nevezte így, amelyeknek egyre gyarapodó hálózata ellensúlyt tud képezni a mindenkori hatalommal szemben.  Amikor Bibó István megfogalmazta a szabadságszerető ember politikai tízparancsolatát, akkor az egyik pontban határozottan rögzítette, hogy a szabadságszerető ember „Minden közügyben meggyőződése szerint vall színt: fenyegetéstől meg nem ijed, hízelgésnek be nem dől, s szavazatát vagy aláírását semmi pénzért vagy előnyért el nem adja.” Néha elgondolkodom azon, hogy az úgynevezett szocializmus alatt súlyosan meghurcolt ember mit gondolna, ha látná mai viszonyainkat… - fogalmazott a polgármester. 

Nagyon magasra állította Bibó a mércét, de azért akadtak olyanok, akik megfeleltek az általa megfogalmazott kritériumoknak. Az egyikük éppen Göncz Árpád volt, aki köztársasági elnökként pontosan e szerint viselkedett, és így végezte munkáját. Talán ezért lehetett ő a rendszerváltás óta a legnépszerűbb magyar politikus. Nagy űrt hagyott maga után – tette hozzá Wittinghoff Tamás. Sokat elmond Göncz szellemiségéről a parlamentben 1990 augusztus 3-án, beiktatásakor elhangzott mondata: „Ha szolgálni kívánok valakit, azokat kívánom szolgálni, kiknek szolgájuk nincsen: a védteleneket. Akiknek sem a darutollas úri világban, sem az egyenlők közt egyenlőbbek világában nem jutott jó szó.”  Ő maga így foglalta össze a köztársasági elnöki ténykedését: „Amikor elnök lettem, azt hitték, hogy mazsola leszek a kalácsban. Aztán kiderült, hogy kavics.” Azt már én teszem hozzá – mondta a polgármester -, hogy olyan kavics volt ő, amilyenből ma is nagyon sok kellene. Természetesen azért, hogy amikor túl nagyot akarnak harapni egyesek a közös kalácsunkból, akkor a foguk sokkal gyakrabban ütközzék mazsola helyett kavicsba. 
Amikor Göncz Árpádot Bibó Istvánhoz fűződő viszonyáról kérdezték, szerényen így felelt: "Bibó része volt az életemnek, és nagyon remélem, hogy én is része voltam Bibó István életének."

Nem véletlen, hogy a kérése az volt, hogy ne díszsírhelyen temessék el, hanem barátja, Bibó István közelében. E két nagyszerű ember most már Budaörsön is egymás mellett lesz, mint ahogyan azok emlékezetében is, akik fontosnak tartják a demokráciáról vallott nézeteiket.  A huszadik század e két meghatározó gondolkodójának, e két szerény embernek emléket állító díszes névtáblákat az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatásával valósította meg Budaörs Város Önkormányzata – zárta beszédét Wittinghoff Tamás.


 

    

Tovább az oldalra

Göncz Árpád (1922 - 2015) a XX. századi magyar demokratikus mozgalmak kiemelkedő szereplője.

Fiatalemberként, frissen végzett jogászként részese a nyilasok elleni fegyveres ellenállásnak, 1945-től a kisgazda pártban kezdi politikai tevékenységét. A párt betiltása után fizikai munkásként dolgozik. Az 1956-os forradalom után a Bibó-per másodrendű vádlottjaként életfogytiglani börtönre ítélik. 1963-ban amnesztiával szabadul. Fordítóként kezd új pályát, az angol-amerikai irodalom egyik legnevesebb fordítójaként válik ismertté. Ezt követően indul saját írói munkássága. A Magyar Írók Szövetségében 1981-től a műfordítói szakosztály elnöke, majd 1989-től 90-ig a szövetség elnöke.

A demokratikus ellenzék tevékenységében kezdetektől részt vesz 1990-ben a szabad választások után a Magyar Köztársaság első elnöke (1990-1995, 1995-2000).

Közvetlen személyisége, rendkívüli nyitottsága, megalkuvás nélküli, kikezdhetetlen erkölcsi tartása, feleségével, Göntér Zsuzsannával közös, mély szociális érzékenysége állnak máig töretlen népszerűsége mögött.