A magyar demokráciát védik az európai értelmiségiek

2011. január 7.

MTI

A szabadságjogok számon kérhetőségét szorgalmazza a magyar demokrácia védelmében, az uniós intézményekhez és kormányokhoz intézett nyílt levelében 70 európai értelmiségi, köztük Václav Havel és Göncz Árpád.

A levél aláírói úgy látják, megtörtént az, amit az Európai Unió hivatott megakadályozni: az EU saját határain belül, a 2004 óta tagállam Magyarországon felszámolták a liberális demokráciát. A kormány, habár demokratikusan választották meg, visszaélve parlamenti többségével módszeresen leépíti a demokrácia fék- és ellensúlyrendszerét, eltörli az alkotmányos korlátokat, és a kormányzó párt uralma alá hajtja az összes hatalmi ágat, a független intézményeket és a sajtót - állt az írásban.

Az aláírók felhívják az európai intézményeket, az európai kormányokat és "az Európa igazi egységét fontosnak tartó" politikai pártokat, hogy hozzanak létre világos, a tagállamokat a demokratikus normák betartására kötelező normarendszert. "Tarthatatlan, hogy kötelező európai normák csak a gazdaság területén alkalmazhatók a tagállamokra. Védhetetlen, hogy csak a csatlakozás előtt álló országoknak szabunk mércét a demokratikus értékek betartására, de zavarodottan szemléljük csupán, ha egy tagállamban semmibe veszik ezeket" - fogalmaztak.

Az európai intézményeket arra hívják fel, "hogy ne kövessék el a Magyarországon elkövetett hibát: ne áldozzák fel a közös értékek tiszteletben tartását pártpolitikai csatározások vagy a soros európai elnökség vélt presztízse kedvéért". A különböző pártcsaládokat összefogásra szólítják fel, hogy "fejlesszenek ki távlatos védelmet Európa közös demokráciájának lerombolása ellen".

Ha akár csak egyetlen nemzet bizalma is megrendül abban, hogy Európa képes megvédeni a demokráciát, az végül Európa demokratikus küldetésének globális kétségbe vonásához vezet - írták.

A levelet az egykori közép- és kelet- európai demokratikus ellenzékhez tartozó értelmiségiek írták alá, Magyarországról mások mellett Ara-Kovács Attila, Dalos György, Demszky Gábor, Göncz Árpád, Haraszti Miklós, Hodosán Róza, Kenedi János, Konrád György, Kőszeg Ferenc, Magyar Bálint, Pető Iván, Rajk László, Rév István, Szentjóbi Tamás. A külföldi aláírók között ott van az erdélyi Cs.Gyimesi Éva irodalomtörténész, a felvidéki Huncik Péter pszichiáter, Marianne Birthler német politikus, a volt keletnémet titkosszolgálat aktáit kezelő archívum igazgatója, Martin Bútora szlovák szociológus, író, Václav Havel cseh író, volt köztársasági elnök és Adam Michnik lengyel történész, újságíró. A támogatók között szerepel Timothy Garton Ash professzor.

Tovább az oldalra

Göncz Árpád (1922 - 2015) a XX. századi magyar demokratikus mozgalmak kiemelkedő szereplője.

Fiatalemberként, frissen végzett jogászként részese a nyilasok elleni fegyveres ellenállásnak, 1945-től a kisgazda pártban kezdi politikai tevékenységét. A párt betiltása után fizikai munkásként dolgozik. Az 1956-os forradalom után a Bibó-per másodrendű vádlottjaként életfogytiglani börtönre ítélik. 1963-ban amnesztiával szabadul. Fordítóként kezd új pályát, az angol-amerikai irodalom egyik legnevesebb fordítójaként válik ismertté. Ezt követően indul saját írói munkássága. A Magyar Írók Szövetségében 1981-től a műfordítói szakosztály elnöke, majd 1989-től 90-ig a szövetség elnöke.

A demokratikus ellenzék tevékenységében kezdetektől részt vesz 1990-ben a szabad választások után a Magyar Köztársaság első elnöke (1990-1995, 1995-2000).

Közvetlen személyisége, rendkívüli nyitottsága, megalkuvás nélküli, kikezdhetetlen erkölcsi tartása, feleségével, Göntér Zsuzsannával közös, mély szociális érzékenysége állnak máig töretlen népszerűsége mögött.