A 64 forintos benzin miatt vették blokád alá az országot

2005. október 25.

Szabó András

origo

A felháborodott taxisok 1990. október 25-én délután előbb a budapesti Felvonulási téren, majd a Kossuth téren gyülekeztek. A tüntetők az Országház előtt találkoztak Siklós Csaba akkori közlekedési miniszterrel, aki nem volt hajlandó átvenni a petíciójukat. A taxisok ezt követően döntöttek arról, hogy blokád alá veszik a fővárosi hidakat. Éjfélre lezárták a határátkelőhelyeket, majd megkezdték a vidéki városok blokkolását is.

A kormányt megdöbbentette a taxisok reakciója. A tizenegy miniszterből négy külföldön tartózkodott, Antall József miniszterelnök kórházban feküdt. Távollétében Horváth Balázs belügyminiszter látta el a kormányfői feladatokat. László Balázs kormányszóvivő október 26-án, pénteken reggel törvénytelennek nevezte a taxisok akcióját, arra hivatkozva, hogy azt a gyülekezési törvényben előírtaknak megfelelően nem jelentették be 72 órával korábban. Horváth Balázs pedig bejelentette, hogy a kormány minden törvényes eszközzel helyreállítja a rendet. A híradásokban mindez ez úgy jelent meg, hogy a belügyminiszter a rendőrség és a honvédség segítségével kívánja felszabadítani a hidakat és az utakat, az SZDSZ pedig úgy értelmezte Horváth Balázs szavait, hogy a taxikat valószínűleg a Dunába lökik.

Erőszak alkalmazására végül nem került sor. Barna Sándor budapesti rendőr-főkapitány nem hajtotta végre a belügyminiszter parancsát. A főkapitány kijelentette: a főváros rendőrsége semmilyen erőszakos fellépésre nem hajlandó a demonstráció szervezőivel szemben. Hozzátette: lemond, ha erre kötelezik. A hadseregnek pedig Göncz Árpád köztársasági elnök tiltotta meg az erőszak alkalmazását. Ezt követően nyilvánvalóvá vált, hogy Antall József miniszterelnök távollétében a kormányban nincs olyan politikus, aki higgadtan tárgyalni tudna, illetve a lakosságot meg tudná győzni, hogy képes kezelni a válságot.

A taxisok képviselőivel még pénteken megindultak a tárgyalások. Az egyeztetések a Munkaügyi Minisztérium épületében, az úgynevezett Spenótházban folytak. A tárgyalásokon a kormányt Rabár Ferenc pénzügyminiszter, Bod Péter Ákos ipari miniszter és Siklós Csaba közlekedési miniszter képviselte. A taxisok szóvivője Horváth Pál, a Rádió Taxi vezére volt. Péntek estére körvonalazódott a megállapodás: ennek értelmében szabadárassá vált volna üzemanyag, a benzin ára a világpiaci áraknak megfelelően változott volna. A taxisok készek voltak aláírni a megegyezést. Göncz Árpád beszéde azonban meghiúsította az egyezséget, a köztárasági elnök ugyanis azt javasolta, hogy a kormány függessze fel az áremelést. A taxisok ezt követően nem voltak hajlandók aláírni a szabadáras megoldást, mivel bízni kezdtek abban, hogy a kormány visszavonja az áremelést.

Október 27-én így továbbra is álltak az úttorlaszok. Szombatra kialakult a blokádolás gyakorlata: a mentők, a tűzoltók és az élelmiszer-szállítók szabadon járhattak, őket nem tartóztatták fel a tiltakozók. Az élelmiszer-szállításba vidéken a hadsereg is bekapcsolódott. Közben pedig a szovjet hadsereg zavartalanul folytatta csapatainak kivonását.

Szombaton már az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) keretében folytatódtak tovább a tárgyalások, ami lehetővé tette a kormány, a munkaadók és a munkavállalók közös egyeztetését. A taxisok többször nehezményezték a kormány tárgyalási stílusát. A kormánytagok ugyanis rendszeresen felfüggesztették a tárgyalásokat, ráadásul folyamatosan váltották egymást, miközben a taxisok három napig ültek az asztalnál egyfolytában. Jellemző eset volt, hogy kora délután a kormány elvonult ebédelni, a taxisoknak pedig külön kellett kérniük, hogy ha lehet, akkor ők is ennének.

Szombaton került sor a Parlament előtt az MDF melletti szimpátiatüntetésre. A többezres tömegben pedig megjelentek a "vállaljuk a terheket", "fasizmus, marxizmus, taxizmus", "Hungary no taxiland" feliratú táblák. A menetet Lezsák Sándor és Gyarmati Dezső MDF-es politikus vezette. A Parlament ablakaiban felbukkantak a kormány tagjai, többek között az egyik ablakban imbolygó, ujjaival V betűt formáló Horváth Balázs. Az SZDSZ-es és a fideszes politikusok állították, hogy a miniszterelnököt helyettesítő belügyminiszter részeg. Horváth Balázs viszont kitartott amellett, hogy azért billegett, mivel térdelt egy radiátoron.

A megállapodást végül az Érdekegyeztető Tanács vasárnapi ülésén sikerült megkötni. A tárgyalásokat élőben közvetítette a tévé. Új szereplőként jelent meg a megegyezést végül tető alá hozó Palotás János, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke. Palotás, aki függetlenként került be a parlamentbe, lett a munkaadói oldal szóvivője. Palotásék dolgozták ki azt a javaslatot, amely a megegyezéshez vezetett. A kompromisszumos megállapodása lényege: átlagosan 12 forinttal csökkentek a benzinárak. A megegyezés része volta az is, hogy az üzemanyag termelői árát ezen túl a világpiac alakítja, azt ezt terhelő fogyasztási adót pedig fixálták.

Tovább az oldalra

Göncz Árpád (1922 - 2015) a XX. századi magyar demokratikus mozgalmak kiemelkedő szereplője.

Fiatalemberként, frissen végzett jogászként részese a nyilasok elleni fegyveres ellenállásnak, 1945-től a kisgazda pártban kezdi politikai tevékenységét. A párt betiltása után fizikai munkásként dolgozik. Az 1956-os forradalom után a Bibó-per másodrendű vádlottjaként életfogytiglani börtönre ítélik. 1963-ban amnesztiával szabadul. Fordítóként kezd új pályát, az angol-amerikai irodalom egyik legnevesebb fordítójaként válik ismertté. Ezt követően indul saját írói munkássága. A Magyar Írók Szövetségében 1981-től a műfordítói szakosztály elnöke, majd 1989-től 90-ig a szövetség elnöke.

A demokratikus ellenzék tevékenységében kezdetektől részt vesz 1990-ben a szabad választások után a Magyar Köztársaság első elnöke (1990-1995, 1995-2000).

Közvetlen személyisége, rendkívüli nyitottsága, megalkuvás nélküli, kikezdhetetlen erkölcsi tartása, feleségével, Göntér Zsuzsannával közös, mély szociális érzékenysége állnak máig töretlen népszerűsége mögött.