Tíz év

Kronológia

História 2003/10

1988. Egyik alapító tagja a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a Szabad Demokraták Szövetségének, amelynek 1988-89-ben ügyvivője.

1990 tavasz. Az első szabad választásokon a Szabad Demokraták Szövetsége országgyűlési képviselőjévé választják.

1990. április 29. Az MDF nevében Antall József és az SZDSZ pártközi megállapodást ír alá. Eszerint az Országgyűlés elnökévé és ideiglenes köztársasági elnökké - ami az MDF-et illette volna meg - Göncz Árpádot, az SZDSZ országos tanácsának tagját választják. "Cserébe" megállapodnak a kétharmados törvények - amelyekhez ellenzéki támogatás szükséges - körének szűkítéséről, illetve a kormány és a miniszterelnök pozíciójának stabilizálásáról.

1990. augusztus 3. Az Országgyűlés nagy szótöbbséggel (295 igen, 13 nem szavazattal) Göncz Árpádot választja köztársasági elnökké (ellene csak a szocialisták szavaznak). Az alkotmány értelmében a köztársasági elnök szűkre szabott jogkörrel rendelkezik. Az alkotmány szerint az elnök sem a törvényhozó, sem a végrehajtó hatalom jogosítványaival nem bír. Személyében kifejezi a nemzet egységét.

1990. szeptember 27-29. Göncz Árpád kijevi és kárpátaljai látogatásán a kárpátaljai magyarsággal és az ukrán vezetéssel találkozik. A látogatás eredményeként a kapcsolatok szorosabbá válnak.

1990. október 25. Átlagosan 65%-kal drágul a benzin. Este megindul a taxisok országos tiltakozó akciója. Göncz Árpád köztársasági elnök nyilatkozatban szólítja fel a kormányt az áremelés felfüggesztésére, a demonstrálókat a normális helyzet helyreállítására, a fegyveres erők főparancsnokaként pedig leszögezi: nem használhatók. A munkavállalók, munkaadók és a kormány háromoldalú tanácskozásain október 28-án estére megállapodás születik. Kimondják, hogy a blokádokban részt vetteket semmilyen hátrány nem érheti. (Az Országgyűlés 1991 februárjában biztosítja a közkegyelmet, amelyet Göncz Árpád terjeszt a parlament elé.)

1991. június 12. Az államfő lelkiismereti okokra hivatkozva nem írja alá Antall József rádiós és televíziós alelnökjelöltjeinek a kinevezését. Antall októberben újra felterjeszti jelöltjeit. Göncz visszautasítására Antall az Alkotmánybírósághoz fordul. Egy AB-határozat szerint (48/1991) az államfő akkor tagadhatja meg a kinevezések aláírását, ha "alapos okkal arra következtet, hogy a javaslat teljesítése az államszervezet demokratikus működését súlyosan zavarná". Végül kompromisszum születik: Antall József új jelölteket nevez meg, akik jelölését a köztársasági elnök aláírja.

1991. augusztus 16-20. II. János Pál pápa Magyarországra látogat, találkozik a köztársasági elnökkel, a miniszterelnökkel és miniszterekkel is.

1991. november 4. Név szerinti szavazással a képviselők elfogadják az ún. Zétényi-Takács-féle törvényjavaslatot. Eszerint az 1944. december 21-1990. május 2. között elkövetett és politikai okokból megtorlatlanul maradt emberölések, halált okozó testi sértések és hazaárulások ügyében az elévülés újrakezdődik. Göncz Árpád köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordul törvényességi ellenőrzésre. A bíróság törvényellenesnek minősíti a törvénytervezetet.

1991. november 17-21. Göncz Árpád köztársasági elnök hivatalos látogatása Nagy-Britanniában, amit II. Erzsébet királynő 1993 májusában viszonoz.

1991. december 3-14. Göncz Árpád hivatalos latin-amerikai körútja.

1992. május 8. A kormányfő a Rádió elnökének azonnali felmentését kezdeményezi Göncz Árpád köztársasági elnöknél, aki a kérést a sajtószabadságra hivatkozva elutasítja. December 1-jén a kormány megszünteti a Rádió és a Televízió gazdasági önállóságát, a Miniszterelnöki Hivatalnak rendeli alá költségvetésüket. (Tiltakozásul mindkét médiaelnök 1993. január 6-án lemond.)

1992. szeptember 15. Milan Kuøan köztársasági elnök meghívására Szlovéniába látogat Göncz Árpád. A két államfő Lendván, a muravidéki magyarság kulturális központjában találkozik.

1992. október 21-22. Göncz Árpád Moszkvában Jelcin orosz elnökkel tárgyal, többek között a második világháború során a szovjet hadsereg által zsákmányolt magyar műkincsek visszaszolgáltatása ügyében is.

1992. október 23. A Kossuth téren az 1956-os ünnepségen Göncz Árpád nem mondhatja el ünnepi beszédét a Parlament előtt: a Pofosz Kolumbusz utcai székházából érkező Árpád-sávos zászlós szkinhedek és különböző ´56-os szervezetek veteránjai füttykoncerttel "belefojtják" a szót az elnökbe.

1992. november 11. Borisz Jelcin orosz elnök budapesti látogatásán lezárják az orosz csapatkivonások pénzügyi kihatásairól évek óta folyó magyar-orosz pénzügyi vitát.

1993. december 21. Az elhunyt Antall József helyett Boross Péter a miniszterelnök. Boross Péter miniszterelnöksége alatt "rendeződik" a két legfőbb közjogi méltóság kapcsolata.

1994. május 8. és 29. Az országgyűlési választásokon az MSZP a mandátumok 54%-át szerzi meg. Július 15-én Horn Gyula alakít kormányt, amelyben koalíciós partnerként az SZDSZ is részt vesz.

1994. szeptember 10-étől. Göncz Árpád köztársasági elnök pekingi látogatásával a magyar-kínai kapcsolatok a legmagasabb szintre emelkedtek.

1994. szeptember. Göncz Árpád hivatalos látogatást tesz Franciaországban, amelyet Jacques Chirac 1997 januárjában viszonoz.

1995. február 9. II. János Pál pápa a Vatikánban fogadja Göncz Árpád magyar államfőt.

1995. május 9. Göncz Árpád részt vett a Győzelem Napja alkalmából tartott moszkvai megemlékezésen.

1995. június 19. A szociálliberális koalíció Göncz Árpádot másodszor is köztársasági elnöknek jelöli, s az Országgyűlés 259 szavazattal újabb 5 évre államfővé választja. (Az ellenzéki jelölt, Mádl Ferenc 76 szavazatot kap. 1995-ben Göncz kétharmad plusz egy szavazatot kapott.)

1996. január 13. Villámlátogatást tesz Taszáron Bill Clinton amerikai elnök. Találkozik Horn Gyula kormányfővel és Göncz Árpád államfővel is.

1996. május 2. Göncz Árpád hivatalos látogatása Észtországban.

1996. május 28-30. Göncz Árpád hivatalos látogatása Görögországban, majd 1998. április 22-24. között Konsztantinosz Sztefanopoulosz görög elnök látogat Magyarországra.

1996. szeptember 6-7. II. János Pál pápa magyarországi látogatása. Pannonhalmán találkozik Göncz Árpád államfővel is.

1996. november 14-16. Göncz Árpád köztársasági elnök hivatalos látogatása Ukrajnában.

1997. március 6-7. A magyar államfő első hivatalos lettországi látogatása, amely során Göncz Árpád tárgyal Ulmanis elnökkel, Skele miniszterelnökkel, Cepanis parlamenti elnökkel.

1997. március. Hivatalos látogatás Litvániában.

1997. április. Göncz Árpád hivatalos látogatása Mexikóban.

1997. május 25-26. Göncz Árpád romániai látogatása.

1997. július 9. A madridi NATO-csúcs keretében hatos, magyar-lengyel- cseh- észt-lett-litván állam-, ill. kormányfői, valamint külügyminiszteri találkozóra kerül sor.

1998. május 10. és 24. Az országgyűlési választásokon a FIDESZ-MPP 147 mandátumhoz jut, a jobboldali blokk együttesen 55%-os eredményt ér el, ezzel Orbán Viktor alakíthat koalíciós kormányt.

1998. november. Göncz Árpád személyében először tesz hivatalos látogatást magyar államfő Tunéziában.

1999. május 14-15. Göncz Árpád köztársasági elnök részt vesz a közép-európai elnökök informális találkozóján Lembergben, majd ellátogat Kárpátaljára.

1999. június 6-10. Göncz Árpád egyesült államokbeli látogatása a rendszerváltást követően az első államfői szintű találkozó a két ország között.

1999. június 22-25. Göncz Árpád köztársasági elnök hivatalos állami látogatáson jár az Egyesült Királyságban.

1999. szeptember 10-11. Göncz Árpád köztársasági elnök a balti- és fekete-tengeri országok államfőinek informális találkozójára Jaltába utazik.

1999. szeptember 6. Az önálló Szlovákia megalakulása óta először tesz hivatalos látogatást Pozsonyban Göncz Árpád magyar államfő.

1999. szeptember 28. Göncz Árpád köztársasági elnök horvátországi látogatásának második napján Eszéken ünnepélyesen felavatja a Magyar Oktatási és Kulturális Központ új épületét.

1999. november 17-20. Göncz Árpád hivatalos látogatása Peruban.

2000. február 21-22. Göncz Árpád köztársasági elnök kétnapos vatikáni, illetve római látogatása. II. János Pál pápa fogadja Göncz Árpád magyar államfőt.

2000. április 7-14. Göncz Árpád hivatalos útja Japánban.

2000. május 17. Károly walesi herceg látogatása Magyarországon. A brit trónörökös találkozik Göncz Árpád köztársasági elnökkel, Orbán Viktor kormányfővel együtt felavatja a brit forrásokból felépített Csepel II. erőművet.

2000. augusztus 3. Lejár Göncz Árpád köztársasági elnöki mandátuma. Utóda Mádl Ferenc.

http://www.historia.hu/archivum/2003/0310gonczkron.htm

Tovább az oldalra

Göncz Árpád (1922 - 2015) a XX. századi magyar demokratikus mozgalmak kiemelkedő szereplője.

Fiatalemberként, frissen végzett jogászként részese a nyilasok elleni fegyveres ellenállásnak, 1945-től a kisgazda pártban kezdi politikai tevékenységét. A párt betiltása után fizikai munkásként dolgozik. Az 1956-os forradalom után a Bibó-per másodrendű vádlottjaként életfogytiglani börtönre ítélik. 1963-ban amnesztiával szabadul. Fordítóként kezd új pályát, az angol-amerikai irodalom egyik legnevesebb fordítójaként válik ismertté. Ezt követően indul saját írói munkássága. A Magyar Írók Szövetségében 1981-től a műfordítói szakosztály elnöke, majd 1989-től 90-ig a szövetség elnöke.

A demokratikus ellenzék tevékenységében kezdetektől részt vesz 1990-ben a szabad választások után a Magyar Köztársaság első elnöke (1990-1995, 1995-2000).

Közvetlen személyisége, rendkívüli nyitottsága, megalkuvás nélküli, kikezdhetetlen erkölcsi tartása, feleségével, Göntér Zsuzsannával közös, mély szociális érzékenysége állnak máig töretlen népszerűsége mögött.