Mementó 1990: Göncz Árpádot elnökké választják

2010. augusztus 3.

Szegő Iván Miklós

HVG.hu

Húsz évvel ezelőtt, 1990. augusztus 3-án választotta az országgyűlés köztársasági elnökké Göncz Árpád írót. Ekkor már az SZDSZ-es Göncz betöltötte az ideiglenes államfői tisztséget, májustól augusztusig ugyanis az Országgyűlés elnöke volt.

Göncz Árpád a híres Antall-Tölgyessy-paktum, vagyis az MDF-elnök és kormányfő, Antall József és Tölgyessy Péter akkori SZDSZ-frakcióvezető közötti megállapodás eredményeként lett köztársasági elnök, méghozzá 68 évesen. Az SZDSZ – mint legnagyobb ellenzéki párt - számos kétharmados törvényt „adott fel” a paktumban, vagyis lehetővé tette az alkotmány módosítását, és azt, hogy a kormányzáshoz legszükségesebb törvényeket ezután akár 50 százalék plusz egy szavazatos többséggel is elfogadhassa a parlament. Így lehetővé vált a többségi kormányzás, nem szorult állandó egyeztetésre az MDF vezette kabinet az ellenzékkel. (A kormánykoalíció 1990-ben több mint 50 százalékos többséggel rendelkezett.)

Cserébe az ellenzéki párt kulcspozíciót szerzett: jelöltjét, Göncz Árpádot, akiben Antall József személyesen is megbízott, választotta a parlament köztársasági elnöknek. A paktumot április 29-én kötötte meg Tölgyessy és Antall, bár az egyezség bejelentésével május elsejéig vártak, és az erről szóló közleményt Antall mellett az SZDSZ részéről Kis János akkori pártelnök jegyezte. Ám másnap, május másodikán már a paktum egyik kidolgozója, Tölgyessy Péter, a Szabad Demokraták frakcióvezetője foglalta össze - az MTI korabeli beszámolója szerint - a megállapodás alapelveit. Eszerint az SZDSZ is fontosnak tartja az ország kormányozhatóságának szavatolása érdekében, hogy a minősített többségű szavazásra csak a sarkalatos, a rendszerváltás lényegét érintő törvények esetében kerülhessen sor. Ezeket a törvényeket – szám szerint húszat - egyébként tételesen felsorolják a megállapodásban. Hangsúlyozta azt is, hogy nagyon lényeges: az országnak olyan köztársasági elnöke legyen, aki kifejezheti a nemzet egészének akaratát, s nem osztja meg a nemzetet acsarkodó pártokra.

Így végül Göncz Árpád az elnöki posztot 1990-től 2000-ig töltötte be (1995-ben újraválasztották), a közvélemény-kutatók szerint az ország legnépszerűbb politikusa volt gyakorlatilag egy évtizeden át.

Göncz Árpád pályafutása

Göncz Árpád 1922. február 10-én született Budapesten, 1944-ben szerzett jogi diplomát. 1945-ben belépett a Független Kisgazdapártba, ahol fokozatosan emelkedve a ranglétrán – a párt feloszlatásáig tartó időszak végére - a parlamenti titkárságig, illetve főtitkárságig jutott. A párt főtitkárának munkáját segítette elsősorban, közben tevékenykedett a Független Ifjúság budapesti szervezetének vezetőjeként, s felelős szerkesztője volt a Nemzedék című hetilapnak.

Az FKGP feloszlatása után segédmunkásként, hegesztőként és csőlakatosként dolgozott. Az 1956-os forradalom alatt a Magyar Parasztszövetségben dolgozott, november 4-e után pedig részt vett a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom által benyújtott memorandumok elkészítésében – írja róla a Wikipedia.

Göncz 1957-ben segített Nagy Imre „A magyar nép védelmében” című kéziratát külföldre juttatni. Májusban letartóztatták, és 1958. augusztus 2-án a Bibó-per vádlottjaként életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték a fellebbezés lehetősége nélkül. 1960 márciusában részt vett a váci éhségsztrájkban. 1963-ban amnesztiával szabadult – írja róla az 56-os Intézet honlapja. Ezután a Veszprémi Nehézvegyipari Kutatóintézet szakfordítója volt, majd a Talajjavító Vállalathoz került. 1965-től kezdve szabadfoglalkozású író, műfordító.1988 májusában a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a Szabad Demokraták Szövetségének alapító tagja. 1988-tól az SZDSZ ügyvivője, majd 1989-től az SZDSZ Országos Tanácsának tagja. 1989 és 1990 között a Magyar Írószövetség elnöke, majd tiszteletbeli elnöke.

Göncz 1990 májusától országgyűlési képviselő, majd – mint már említettük -, május 2-ától az Országgyűlés elnöke és ideiglenes köztársasági elnök, majd augusztus 3-ától köztársasági elnök. 1995-ben újabb ötéves időszakra választották meg, posztját 2000. augusztus 3-áig töltötte be.

Még ideiglenes elnökként Göncz kérhette fel Antall Józsefet a kormányalakításra 1990-ben. A leendő miniszterelnököt akkor így méltatta: "Engedjék meg, hogy a bejelentéshez néhány szót fűzzek. Antall Józsefet, képességeit az elmúlt nem nagyon hosszú időben mindenkinek módja volt megismerni. Nem szeretném a szót szaporítani, hogy ezt részletezzem. Engedjék meg nekem, hogy személyesebb természetű szavakat mondjak! Antall József urat - mikor még nem volt Antall József úr - egészen fiatal korában ismertem. Többé-kevésbé egy helyről indultunk el politikai pályafutásunkban. Mindkettőnkre és mindkettőnk alakulására azt hiszem, döntő hatással volt Kovács Béla személye. Igazán komoly politikai tevékenységet Antall József 1956-ban fejtett ki először. Közel állt Bibó István köréhez, részt vett annak a nyilatkozatnak a megszövegezésében, amely 1956 mondanivalóját összefoglalta, és mindannyiunk számára iránymutatóan képviseli ma is. Ennyi idő alatt módom volt megismerni erkölcsi, szellemi adottságait. Mindig csodálkoztam rajta, hogy milyen mély történelmi, alkotmányjogi és jogi ismeretekkel rendelkezik. Szent meggyőződésem, hogy a feladatnak, ami előtt áll, és ami nagyon komoly feladat, valószínűleg az első lépéseket kell megtennie mindannyiunk segítségével - egy új ország felépítésének útján. Én kiválóan alkalmasnak tartom rá: meg fogja tudni tenni ezeket a lépéseket. Mindezt azért mondom, hogy személyes tapasztalataim alapján - amelyek talán közelebbiek, mint az Önök pusztán politikai tapasztalatai - állíthassam, hogy Antall Józsefet tökéletesen alkalmasnak tartom erre a feladatra."

Nem sokkal később Göncz Árpád köztársasági elnökké választásának a napja is elérkezett.

Az 1990. augusztus 3-ai választás

„Csaknem egy esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a Magyar Köztársaságnak végre hivatalosan megválasztott államfője legyen. Az évtizedek óta áhított eseményre péntek délelőtt az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának végéhez közeledvén kerülhetett sor. Az ünnepi alkalomból Magyarország történelmi lobogóit felsorakoztatták az ülésteremben” – írta korabeli, 1990. augusztus 3-ai tudósításában az MTI, amelynek archív anyagai az interneten is elérhetőek.

Az ünnepi ülés pontban 10 órakor kezdődött. Felcsendült a Himnusz, majd Szabad György, a Ház megbízott elnöke megnyitotta az ülést. Köszöntötte Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnököt, Antall József miniszterelnököt, a kormány tagjait, a diplomáciai testületek tagjait, a parlamenti és a parlamenten kívüli pártok vezetőit, az egyházak, valamint a nemzetiségi szervezetek képviselőit. Szabad György bejelentette, hogy 143 képviselő köztársasági elnöknek jelölte Göncz Árpádot. Miután más javaslat nem érkezett, Göncz Árpád az egyedüli jelölt.

Ezután a honatyák Göncz Árpádot választották meg köztársasági elnökké. A legmagasabb közjogi méltóságra 310 képviselő adta le szavazatát, közülük 295-en szavaztak Göncz Árpádra. A bejelentés után Göncz letette az esküt. Az ünnepi ceremónia után elsőként Szabad György házelnök köszöntötte az államfőt, aki beszédet mondott.

Tovább az oldalra

Göncz Árpád (1922 - 2015) a XX. századi magyar demokratikus mozgalmak kiemelkedő szereplője.

Fiatalemberként, frissen végzett jogászként részese a nyilasok elleni fegyveres ellenállásnak, 1945-től a kisgazda pártban kezdi politikai tevékenységét. A párt betiltása után fizikai munkásként dolgozik. Az 1956-os forradalom után a Bibó-per másodrendű vádlottjaként életfogytiglani börtönre ítélik. 1963-ban amnesztiával szabadul. Fordítóként kezd új pályát, az angol-amerikai irodalom egyik legnevesebb fordítójaként válik ismertté. Ezt követően indul saját írói munkássága. A Magyar Írók Szövetségében 1981-től a műfordítói szakosztály elnöke, majd 1989-től 90-ig a szövetség elnöke.

A demokratikus ellenzék tevékenységében kezdetektől részt vesz 1990-ben a szabad választások után a Magyar Köztársaság első elnöke (1990-1995, 1995-2000).

Közvetlen személyisége, rendkívüli nyitottsága, megalkuvás nélküli, kikezdhetetlen erkölcsi tartása, feleségével, Göntér Zsuzsannával közös, mély szociális érzékenysége állnak máig töretlen népszerűsége mögött.