Felavatták Göncz Árpád szobrát

Felavatták Göncz Árpád szobrát az egykori köztársasági elnök halálának második évfordulóján, pénteken, egykori Bécsi úti lakása közelében, az Óbudai Egyetem parkban. Göncz Árpád Alapítvány.

168 óra

2017. október 6.

Jovánovics Görgy Kossuth-díjas szobrászművész alkotása közadakozásból készült, magánszemélyek, vállalkozások és civilszervezetek mellett Óbuda-Békásmegyer önkormányzata Göncz Árpád a kerület díszpoölgára volt) is támogatta a felállítását.

Az avatáson beszédet mondott Gönczöl Katalin egykori ombudsman és Bojár Gábor üzletember, Koncz Zsuzsa és Bródy János a néhány száz fős közönséggel együtt elénekelték a Ha én rózsa volnék-ot, Jordán Tamás pedig József Attila verseket szavalt.

Gönczöl Katalin az MTI tudósítása szerint azt mondta: a szoborhoz eljöhetnek az új generációnak azok a nemesebb lelkű képviselői, akik hitet, erőt, bátorságot akarnak meríteni a Göncz Árpád által töretlenül képviselt értékekből. Úgy folytatta: mostantól várjuk ide a Göncz Árpádhoz hasonló, „a nemzet szolgálatára kész, szelíd, szerény, de nagyon céltudatos” új politikai nemzedéket.

Hangsúlyozta: a néhai államfő tisztelete töretlen volt a szakmai és emberi szuverenitás iránt, komolyan vette a felelősséget és a felelősségvállalást, pedig nem volt könnyű dolga, sokat támadták, még a közelebbi környezetéből is, olyanok, akik „szerették volna túltenni magukat a demokrácia játékszabályain”.

Felidézte a néhai államfő régi barátja, Vásárhelyi Miklós szavait, aki 2000-ben, Göncz Árpád leköszönésekor arról írt, a köz tisztes szolgálata, az ügy szeretete szíveket melengető tulajdonság, „a köztársaság legigazibb értéke”. Úgy fogalmazott: adjon hitet ez a szobor, hogy „lesz még Magyarországon ilyen köztársaság”.

Bojár Gábor Széchenyi-díjas üzletember, a Graphisoft alapítója azt mondta: egyetlen politikus népszerűsége sem közelítette meg soha Göncz Árpádét. Ez annak a bizonyítéka – tette hozzá –, hogy a magyarok azt szeretik, ha az emberi és politikusi nagysághoz szerénység párosul. Ezért szerinte nemcsak a kormányzó pártoknak, hanem a liberális nézeteket vallóknak is magukba kell nézniük, hogy „miért nincs újabb Göncz Árpádunk”.

Tovább az oldalra

Göncz Árpád (1922 - 2015) a XX. századi magyar demokratikus mozgalmak kiemelkedő szereplője.

Fiatalemberként, frissen végzett jogászként részese a nyilasok elleni fegyveres ellenállásnak, 1945-től a kisgazda pártban kezdi politikai tevékenységét. A párt betiltása után fizikai munkásként dolgozik. Az 1956-os forradalom után a Bibó-per másodrendű vádlottjaként életfogytiglani börtönre ítélik. 1963-ban amnesztiával szabadul. Fordítóként kezd új pályát, az angol-amerikai irodalom egyik legnevesebb fordítójaként válik ismertté. Ezt követően indul saját írói munkássága. A Magyar Írók Szövetségében 1981-től a műfordítói szakosztály elnöke, majd 1989-től 90-ig a szövetség elnöke.

A demokratikus ellenzék tevékenységében kezdetektől részt vesz 1990-ben a szabad választások után a Magyar Köztársaság első elnöke (1990-1995, 1995-2000).

Közvetlen személyisége, rendkívüli nyitottsága, megalkuvás nélküli, kikezdhetetlen erkölcsi tartása, feleségével, Göntér Zsuzsannával közös, mély szociális érzékenysége állnak máig töretlen népszerűsége mögött.